A beszélgetés során többek között elhangzott:

  • Bár a vadászati év február 28-án zárul, és komplex évértékelés azt követően várható, az már most látható, hogy rendkívül sok tanulsága van a 2020-as esztendőnek. A koronavírus-járvány miatti korlátozások 2020-ban elsőként az őzbakvadászatot érintették, rengeteg külföldi vendégvadász maradt el. A nyáron, a kevesebb korlátozás mellett ez kiegyenlítődött, mivel sok külföldi augusztusra ütemezte át a vadászatokat, illetve a belföldi vendégvadászok súlya megnövekedett.
  • Nagyobb volt a baj a gímszarvasvadászatok terén: a bőgéskor nem voltak tisztázottak a határátlépési szabályok, és bár a vadászkamara számos lépést tett, hogy gazdasági tevékenységnek minősüljön a vendégvadászat, végül nem sikerült, csak korlátozottan jöhettek be vadászok az országba. Ezt követően pedig a társas vadászatok, vaddisznóhajtások, terelővadászatok, apróvadvadászatok vonatkozásában is jelentős volt a csökkenés.

Szóba került, miként hatott a koronavírus-járvány a vadgazdálkodásra – fotó: MTI/Bugány János

  • Összességében a 2018-2019-es vadászati évhez képest a 2020-2021-es évadban a külföldi vadászvendégek 68%-a elmaradt, ami komoly érvágás. A korlátozások miatt a vadászatra jogosultak nem voltak képesek maximálisan teljesíteni a mennyiségi kilövési terveket sem, ezért félő, hogy a mezőgazdasági vadkár nagyobb mértékű volt korábban, ami a vadásztársaságoknak jelentős kiadást jelent.
  • A legutóbbi vadászatitörvény-módosítás komoly pozitívumai a vadkárral kapcsolatos jogszabály-változások, amikhez a vadászkamara és a NAK konstruktív együttműködésére volt szükség. Mindamellett, hogy a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, meg kell teremteni a már bekövetkezett vadkár korrekt értékelésének feltételeit. Ugyanis korábban rendre nagy vita volt a gazdálkodók és a vadgazdálkodók közt arról, hogy mit kell kifizetni.
  • Sok szubjektív elem épült be a vadkárszakértők részéről a kármegállapítási folyamatba, emiatt a két kamara szakértőket felkérve, közös finanszírozással protokollt hozott létre az egzakt megállapításhoz. Ez egyelőre ajánlás, de már kezdeményezték a szaktárcánál azt, hogy kötelező legyen alkalmazniuk azt a vadkárszakértőknek.

Az is kiderült milyen előrelépések történtek a mezőgazdasági és erdei vadkárokkal kapcsolatban – fotó: MTI/Bodnár Boglárka

  • Bár furcsán hangzik, és csak rövid távon pozitív: a vadgazdálkodók vesztesége 2020-ban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt csökkent valamelyest. Ugyanis az állam segítette, segíti a vaddisznóállomány apasztását anyagiakkal is; ez kompenzálta valamelyest a gímszezon és a fizető társasvadászatok elmaradását. A külföldi tapasztalatok alapján sajnos hosszú távon együtt kell élni az ASP-vel. A vadászkamara maximálisan támogatja, hogy az EU által előírt létszámapasztási terv bevezetésre kerüljön, az ASP-t megállítani, terjedését korlátozni úgy lehet, ha jelentősen csökken az állománysűrűség.
  • 2014 óta a vadászkamarában olyan tudatos munka folyt, ami átalakította a belső működési rendet, transzparenssé tette a működést. A kormányzat pozitív hozzáállása következtében a 2014 előtt rendelkezésre álló források megnégyszereződtek. A korábbi 500 millió forint helyett – a hatvani múzeum nélkül – 2 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhatnak.
  • A Vadgazdálkodási Alap révén 1,5 milliárd forint támogatást kapott 750 vadászatra jogosult szervezet (ez az összes jogosult több mint fele), önrésszel együtt így 2,4 milliárd forintot fordíthattak fejlesztésre, főképpen az apróvadgazdálkodás erősítésére.

A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videón: