Jelenleg a mezőgazdasági cégek közel fele használ valamilyen hatékonyságnövelő eszközt, és a következő három évben az agrárium harmada készül ilyen jellegű beruházásra – derül ki a K&H agrár felméréséből.

A mezőgazdasági cégeknek van még hova fejlődniük a hatékonyságnövelést illetően. „Az agrárcégek vezetői közt végzett kutatásunkból kiderül, hogy jelenleg a vállalatok közel fele (47%) használ valamilyen hatékonyságnövelő eszközt. A cégek elsősorban a költségek csökkentésétől és a termelés bővítésétől várják teljesítményük javulását, miközben a munkaerő képzését és fejlesztését, valamint a jövőt jelentő precíziós gazdálkodást a cégek csupán töredéke alkalmazza a hatékonyságnövelés szempontjából” – részletezte az eredményeket Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

agrárium

Fontos lenne a technológia és a munkaerő tudásszintjének fejlesztése is a hatékonyságnövelés terén – fotó: Shutterstock

A jelenlegi 47%-os arányt javíthatja, hogy a mezőgazdasági cégek közel egyharmada tervez hatékonyságnövelő beruházást a következő három évben. A tervezett beruházások esetében is legfontosabb cél a termelés bővítése és a költségcsökkentés, egy jelentős részük ugyanakkor a piaci reakciókészségüket fejlesztené, valamint a fogyasztói elvárásokhoz igazodna a beruházásokkal. Ez utóbbi két cél azért is kiemelkedően fontos, mert az agrárium hatványozottan ki van téve az időjárás okozta nehézségeknek, valamint a fogyasztói igények változása is egyre gyorsabb tempót diktál az élelmiszeriparnak, ezért elengedhetetlen a gyors alkalmazkodóképesség.

„A számok ígéretesek, azonban az alkalmazni kívánt fő eszközök nem minden esetben jelentenek jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik. Legalább ilyen fontos a technológiafejlesztés, a humán erőforrás tudásszintjének növelése és a mérethatékonyság is.

Az ilyen jellegű beruházások azért is igen sürgetőek a szektor számára, mert a következő, 2020-ban kezdődő uniós ciklusban már az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére. Tehát az előttünk álló 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi erőforrásokkal hatékonyabban kell tudni gazdálkodni” – mondta el Tresó István.