Az Európai Unió Green Deal programja alapjaiban alakítja át a mezőgazdaság működési kereteit, de a magyar agrárium nem ellenáll, hanem alkalmazkodik – mondja Dr. habil. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja. Szerinte a kihívás lényege nem az előírások száma, hanem az, hogyan lehet egyszerre fenntartható és gazdaságilag életképes termelést fenntartani egy egyre szigorúbb szabályozási környezetben.
A Green Deal mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról szóló kérdésre a dékán őszintén fogalmaz: a rendszer rendkívül összetett, nem egyetlen szabályozásról, hanem egymásra épülő célok és előírások hálózatáról van szó. Ugyanakkor szerinte a kiindulópont világos: az agrárium olyan természeti erőforrásokkal gazdálkodik, amelyek nem pusztán gazdasági tényezők, hanem a jövő alapjai is.
A föld, a víz és a talaj védelme ezért nem csupán környezetpolitikai kérdés, hanem hosszú távú felelősség is. Mikó Edit hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság szerepe ebben kulcsfontosságú, hiszen közvetlenül ezekkel az erőforrásokkal dolgozik nap mint nap.
A Green Deal egyik alapelve, hogy a termelésnek egyszerre kell fenntarthatónak és gazdaságilag életképesnek lennie. A dékán szerint ez a két cél nem ellentétes, de csak akkor működik, ha a termelés hatékonysága magas szinten van. Ha egy gazdaság nem képes önfenntartó módon működni, akkor hosszú távon a támogatásoktól válik függővé, ami sérülékennyé teszi a rendszert.
– A megoldás kulcsa szerintem a precíziós mezőgazdaság, amely már ma is jelentős szerepet játszik a termelés optimalizálásában. Egy példa: míg régebben a takarmányt nagyjából egyenlő adagokban osztották ki az állatok között, ma már pontosan mérhető, hogy egy-egy egyed mennyit igényel. Ez nemcsak költséghatékonysági kérdés, hanem állategészségügyi szempontból is kritikus, hiszen a túletetés elhízáshoz, majd betegségekhez vezethet – magyarázta.
Dr. habil. Mikó Edit dékán – Fotó: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
A Green Deal a gyakorlatban több területet érint egyszerre: a növényvédő szerek használatának korlátozását, a műtrágyázás szabályozását, a talajvédelem erősítését és a vízhasználat hatékonyságát is. Mikó Edit szerint ezek nem önmagukban értelmezendő korlátozások, hanem egy komplex rendszer részei, amelynek célja a környezeti terhelés csökkentése.
Ugyanakkor hangsúlyozza: ha ezeket az inputanyagokat felelőtlenül vagy túlzottan használják, annak nemcsak környezeti, hanem egészségügyi következményei is lehetnek.
A mezőgazdaság így közvetlen hatással van a fogyasztókra is, ezért a szabályozás nem tekinthető pusztán adminisztratív tehernek.
A fenntarthatóság másik fontos pillére a biodiverzitás megőrzése. A szakember szerint kulcsfontosságú, hogy a mezőgazdaság ne szűkítse le túlzottan a genetikai és fajdiverzitást, hiszen a jövőbeli alkalmazkodóképesség is ezen múlik. Ez az állattenyésztésben is megjelenik, ahol már léteznek olyan genetikai vonalak, amelyek például kevesebb metán kibocsátására képesek, vagy amelyek takarmányozási szempontból hatékonyabbak.
A Green Deal egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb eleme az adatvezérelt gazdálkodás. Mikó Edit szerint a mezőgazdaság egyre inkább adatintenzív ágazattá válik, ahol a döntéseket nem intuíció, hanem mérési eredmények és algoritmusok támogatják. Ez azonban csak akkor működik, ha az adatokat megfelelően gyűjtik, feldolgozzák és értelmezik.
Ezzel kapcsolatban a Szegedi Tudományegyetem több kara együttműködésben dolgozik olyan projekten, amelyben például tejelő szarvasmarha-állományok adatait mesterséges intelligenciával elemzik. A cél az, hogy a betegségeket még azok klinikai megjelenése előtt felismerjék, így a megelőzés váljon a rendszer alapjává.
A dékán szerint a Green Deal egyik leggyakrabban felvetett kritikája, hogy egyes szabályozások túlzott terhet rónak a gazdálkodókra, például bizonyos növényvédő szerek kivonásával. Ezeket az észrevételeket nem vitatja el, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a rendszer nem merev, hanem folyamatosan alakul, és a kihívásokra az agrárium innovációval reagál.
„A gyakorlati gazdálkodás nincs könnyű helyzetben, ez vitathatatlan. De az is igaz, hogy a magyar agrárium rendkívül innovatív, és ez a rugalmasság segít abban, hogy a problémákra megoldások szülessenek” – fogalmazott.
Mikó Edit szerint a Green Deal tehát nem egyszerűen korlátozásrendszer, hanem egy hosszú távú átmenet iránya. A cél nem a termelés visszafogása, hanem annak átalakítása olyan módon, hogy a mezőgazdaság egyszerre maradjon versenyképes és fenntartható.
„Nem lesz könnyű folyamat, de a megoldások meg fognak születni – mert a mezőgazdaság mindig alkalmazkodott” – tette hozzá végül.
Indexkép: Pexels
