A kutatók arra figyelmeztetnek: ha nem sikerül alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz, a század végére jelentősen romolhat a hazai termőföldek termőképessége.

A mezőgazdasági termelés sikerét számos tényező befolyásolja: a vetőmag minősége, a műtrágyázás, az öntözés, a gépesítettség vagy akár a támogatási rendszer is. Mindezek mellett azonban létezik egy természetes korlát is: az adott terület biológiai terméspotenciálja, amelyet alapvetően az éghajlat, a talaj és a vízellátottság határoz meg.

Ha ezek a feltételek romlanak – hosszabb aszályok, magasabb hőmérséklet vagy csökkenő talajnedvesség miatt –, akkor a maximálisan elérhető termés is csökken.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Tudományos modell mutatja a jövőt

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói ezért alkották meg a Climate-Driven Agricultural Decline Indexet (CADI), amely a világ mezőgazdasági területeinek várható termelékenységét vizsgálja egészen 2100-ig.

Az index a FAO agroökológiai adatbázisát, valamint az Európai Unió Copernicus programjának meteorológiai adatait használja fel. A modell 10 kilométeres felbontásban elemzi, hogyan változhat a termőföldek teljesítménye kizárólag az éghajlat változásának hatására.

A CADI egyik különlegessége, hogy nem tonnákban vagy hektáronkénti hozamban számol, hanem azt mutatja meg, hogy egy adott terület évente hány ember élelmiszer-energiaigényét képes fedezni.

Dél-Magyarország különösen veszélyeztetett

A kutatók szerint a legnagyobb mezőgazdasági visszaesés ugyan Dél-Ázsiában és Közép-Afrikában várható, Európában azonban Dél-Magyarország is a legsérülékenyebb térségek közé tartozik.

Az előrejelzések alapján a század végére a Vajdaság mellett hazánk déli területein csökkenhet legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termőképesség. Ez különösen fontos figyelmeztetés lehet a hazai gazdálkodóknak, hiszen már ma is egyre gyakoribbak az aszályos évek, a hőhullámok és a szélsőséges csapadékeloszlás.

A kutatók hangsúlyozzák: a CADI nem riogatni szeretne, hanem egy olyan tudományos eszközt adni a döntéshozók és a gazdálkodók kezébe, amely segíthet felkészülni a klímaváltozás mezőgazdaságot érintő hatásaira. Az alkalmazkodás – legyen szó öntözésről, talajkímélő művelésről vagy új növényfajták bevezetéséről – a következő évtizedek egyik legfontosabb feladata lehet a magyar agráriumban.

Forrás: Qubit

Indexkép: Pexels

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.