A korralzátonyokat 100 000 - 600 000, míg a mangroveerdőket 200
000 - 900 000 dollárra becsülték a UNEP megbízásából készített
elemzés készítői.
    A korallzátonyok és a mangroveerdők a bolygó legritkább
ökoszisztémái közé tartoznak, és a földfelszín 1,2 százalékát
borítják. A mangroveerdőknek mára az egyharmada, a korallzátonyoknak
pedig a harminc százaléka elpusztult, 2030-ig pedig ez utóbbiak 60
százaléka tűnhet el.
    Mindez igen érzékenyen érintené azoknak a kisebb
szigetországoknak a gazdaságát, amelyeknek 90 százalékát 
korallzátonyok és 75 százalékát mangroveerdők borítják.
    A korrallok és a mangrovék - amellett, hogy természetes
védőpajzsot jelentenek az erózió ellen - , igen jelentős gazdasági
hasznot is hajtanak a halászat, mezőgazdaság vagy a turizmus
területén.
    A korallzátonyok ezenkívül felfogják a cunami vagy a nagy
viharok által felkorbácsolt hullámok 70-80 százalékát is, meg
lehetne spórolni a védőgátakra költött dollármilliókat.
    "Remélem, hogy az említett anyagi tényezők meggyőzik majd a
kormányokat és a nagyvállalatokat, hogy jobban megvédjék ezt a
természeti kincset" - hangsúlyozta Klaus Toeppfer, a UNEP igazgatója.
    A jelentés megjelenésével egy időben kezdődött az UNESCO
harmadik világkonferenciája az óceánokról, tengerpartokról és a
szigetekről.

 Forrás: MTI-Panoráma