A növényvédő szereket forgalmazó cégek közül először a Zeneca – a Syngenta jogelődje kezdete el a Quadris növényvédőszer tesztelését, melyet kiterjesztett a szőlő vizsgálatára, majd a must erjeszthetőségére is. Ezek a kísérletek 1994-ben kezdődtek, a szer engedélyezése 1996-ban történt meg.

A Quadris, mind zöld minősítésű növényvédő szer jó szolgálatot tett a szőlőtermesztőknek, mivel a peronoszpóra elleni védelem mellett jó hatékonyságú a liszharmat, valamint a szürkerothadás ellen is.

A kísérleti eredmények alapján tisztázódott, hogy a Quadris nem okoz a vele kezelt szőlő mustjánál erjeszthetőségi problémákat, sőt a szőlő jó minőségével hozzájárult a jobb minőségű, nagyobb élvezeti értékű bor előállíthatóságához.

Az évenként megismételt, kiszélesített kísérletek tapasztalata azt mutatta, hogy a Quadris segítségével jobban megerősödnek a vesszők, így nagyobb termés, jobb szőlő minőség érhető el, amely elősegíti a borok jobb minőségét is. Több éves alkalmazásnál feltűnt, hogy a szőlő, mint növény is erőteljesebb, ellenállóbb lesz, ami utólag már természetesnek tűnik. Hiszen a jól kondicionált, egészséges növény ellenállóbb, nagyobb és jobb minőségű termést tud produkálni eltérő évjárati sajátságok között is.

A Zeneca, majd a Syngenta Kft mindig nagy figyelmet szentelt a szereit felhasználók széleskörű tájékoztatására, felkészítésére. Ebből a gondoskodásból született meg a borverseny gondolata, majd évenkénti ismétlése is. A Quadris-t felhasználó szőlészek-borászok számára meghirdették a Quadris Borversenyt, hat évvel ezelőtt.

A verseny előtt 30-40 borra számítottunk, legnagyobb meglepetésünkre 70 bor érkezett, mely jelentős és izgalmas munkát jelentett számunkra.

A borok, mint minden új versenynél, eleinte sok hibával érkeztek, de a bírálatok véleményezéséből a kistermelők is sok tapasztalatot vonhattak le, s a jobbat akarás elérte célját.

A következő versenyen már alig találtak a bírálók hibás tételeket, a boros gazdák igyekeztek minél jobb borokat készíteni, és legjobb boraikat küldték a megmérettetésre.

A versenyek igazi célja a jobb minőség elérése, a borász valamint a fogyasztó igényeinek megfelelően.

Kettős célt lehetett elérni a verseny évenkénti megrendezésével:

  • a szőlőtermesztés, a szőlő-, valamint a bor minőségének javulását
  • a borászok igényességének fejlesztését,
  • jobb minőségű kereskedelmi tételeket a fogyasztók számára.

A hat verseny során a fenti célok teljesüléséről győződhettünk meg, a minta számok alapján a Quadris Borverseny jelentősnek mondható. Az utóbbi két évben közel 300 minta került bírálatra. A minőséget szemlélteti, hogy csupán 1-2 minta került hiba/betegség miatt kizárásra.

A versenyt eddig a 20 pontos bírálat alapján gyakorlott, borminősítő oklevéllel rendelkező bírálók végezték. Általában egy ötöd részben a kutatásban, oktatásban dolgozó, rendszeresen bírálók, míg négy-ötöd részben a Quadris-t használó termelők végezték a minták bírálatát.

A VI. Quadris Borversenyen a 100 pontos bírálati rendszert alkalmaztuk. Ez szélesebb bírálati szempontok alapján teszi lehetővé a bor megítélését.

A 282 minta bortípus szerinti megoszlása tükrözi a bortermelési adottságokat, vagyis a minták fele fehérbor volt, 35 %-a vörös, 10 % rosé, sajnos a siller és a tokaji Aszú nagyon kevés volt.

A fajta szerinti megoszlást természetesen a vörösborok közül a Cabernet Sauvignon vezeti, ezt követi a fehér Chardonnay, mindketten jelentős világfajták, de itthon is átvették a szőlőterületekben a vezető szerepet.

Harmadik helyen egy jelentős hazai fajta az Olasz Rizling áll, aminek csak örülni lehet, hiszen reduktív borként, de késői szürettel oxidatív borként is kiváló minőséget ad, majdnem minden évjáratban és borvidéken.

Az élmezőnyben még a Kékfrankost lehet megemlíteni.

A sorban következő fajták már jelentős mintaszám csökkenéssel jelentek meg a versenyen: Cserszegi fűszeres, Tramini, Szürkebarát, Furmint, Rajnai Rizling, Zweigelt.

Nagyon sajnálatos, de tény, hogy a markáns magyar fajták - az Ezerjó, Kadarka, Juhfark csupán 3-5 mintával jelentek meg a versenyen.

A minősítés százalékos megoszlása a következő:

  • 11,7 % oklevelet kapott, míg
  • 32,6 % bronz.
  • 30,8 % ezüst, és
  • 21,28 % arany minősítésben részesült.

A fenti százalékos megoszlás a borok minőségére világít rá, vagyis majdnem 90 %-ban jó és ezen belül 60 %-ban kiváló minőségű borral rendelkeztek a versenyzők.

A 10 nagy arany érmes bor (94,0 feletti pontszám esetén éri el ezt a dicséretes minősítést) közül a három legmagasabb pontot elérő, nevezetesen a Neszmélyi Pincészet, a Szekszárd ZRt és a Vivamus Bt. részesülhet a Quadris díjban, illetve az eredeti szabályzat értelmében egy tokaji, egy fehér- és egy vörösbor kapja meg.

A verseny eredményei évek óta nemcsak a Quadris-t forgalmazó cégnek jelentenek visszaigazolást a szer jóságáról, hanem a bortermelők részére is támpontot nyújtanak munkájuk eredményességéről.

A versenyt követő ünnepélyes eredményhirdetésen minden bor a résztvevők rendelkezésére áll, megkóstolható. Meggyőződhetnek a bírálók értékítéletéről, igaz a hét bíráló bizottság összeállításánál ügyeltünk arra, hogy lehetőleg különböző borvidékről érkezetteket tegyünk egy-egy bizottságba. Ez azért fontos, mert teljesen természetes emberi tulajdonság, hogy az általa kedvelt, megszokott bortípust részesíti előnyben, ha értékelnie kell. A szokásjogot, a részleges szubjektivitást sajnos nem lehet teljesen kiküszöbölni egy ilyen versenyen, de a világversenyeken sem.

A Syngenta hagyományt teremtő szándéka, és megvalósítása követésre méltó lehetne a más gyártókat képviselő növényvédelmi szert forgalmazó cégek számára. Egy-egy versenyen és az eredményhirdetésen összehozza a termelőket, akik a borpiacon potenciális ellenfelek, de eredményes konzultációikkal egymás fejlődését segítik elő.

 

 

Dr. Panyik Gáborné
Corvinus Egyetem