Hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú szőlő rezisztencia-nemesítés, melynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. A főbb gombabetegségeknek ellenálló fajták kialakítása gazdasági és környezeti szempontokból egyaránt előremutató. Az új érték teremtését célozzák a nemesítési, genetikai kutatások. Az Intézet 18 államilag elismert szőlőfajtával és 20 klónnal rendelkezik. Három év munkájának gyümölcseként idén – először a kutatóintézet történetében – pezsgő is készült.

Az új érték teremtését célozzák a nemesítési, genetikai kutatások. Az Intézet 18 államilag elismert szőlőfajtával és 20 klónnal rendelkezik. Az új fogyasztói igények és a kor kihívásainak (klíma- és termesztéstechnológia változás, környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások, költséghatékonyság és versenyképesség) való megfelelést szolgálja a 2000-től állami minősítésre bejelentett 36 új fajta- és klónjelölt. Az új nemesítési eredményekből 11 rezisztens fajtajelölt, a klónjelöltek pedig elsősorban a hungarikum fajtakörből kerülnek ki.

A gombabetegségeknek ellenálló fajták nemesítési programja olyan innovatív fajták előállítását tűzte célul, melyek a kisebb környezetterheléssel járó technológia alkalmazása mellett magas minőségű termést adnak. Jelenleg kb. 300 rezisztens nemesítési anyag értékelése folyik. Az új nemesítési anyagok tesztelésében számos termelő működik együtt az Intézettel, melynek keretében kisebb-nagyobb felületen tájkísérletet létesítenek Intézeti szaporítóanyaggal és szakmai felügyelettel.

A PTE vonzáskörzetébe több mint 10 ezer hektár szőlőterület tartozik, ezen termőterületekről pedig évente szüreti fajtabemutatót tartanak a gazdálkodók számára – fotó: PTE

Jelenleg 85 tájkísérleti szerződés keretében folyik ez a munka az ország szinte valamennyi borvidékén és Dél-Tirolban.

A minősített fajtákból és klónokból patogénmentes törzsültetvények kialakítása is folyamatban van, ez adhatja majd a következő évek telepítéseihez a kiindulási alapanyagot.

A tiszta, élő környezetből származó egészséges és biztonságos termékek születésének érdekében a fajták mellett a környezetkímélő, integrált szőlőtermesztés technológia-fejlesztési kérdései jelentik a szőlészeti kutatások másik súlypontját.

A szőlőnemesítési kutatómunka legfrissebb eredménye, hogy 2020-ban 14 klón kapott állami minősítést. Valamint a Pinot regina az idén felkerült Olaszország nemzeti fajtajegyzékébe, és elkezdték szaporítani, idén 100 ezer oltvány készült ebből a magyar innovatív fajtából.

A szőlészeti kutatásokat a város nyugati határában lévő Szentmiklós-hegyi 30 ha-os ültetvény szolgálja, mely 2014-ben bekerült a Pécsi Értéktárba.

Szőlész-borász képzés egyetemi szinten

A Pécsi Tudományegyetem három intézményének – Természettudományi Kar, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, illetve Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet –, valamint a dél-dunántúli régió borvidékeinek együttműködésében felsőfokú szőlész-borászképzés indult öt éve Pécsett. A PTE vonzáskörzetébe több mint 10 ezer hektár szőlőterület tartozik, a képzés vonzáskörzete pedig kiterjed a horvátországi Drávaszög területén található baranyai borútra, illetve a szerbiai Bácska-Bánát gyümölcstermő vidékére is.

Szőlő bőségtál a kutatóintézet ültetvényeiről – fotó: PTE

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés egyedülálló lehetőségét biztosítják a PTE magasan képzett oktatói és kutatói, a munkába nemzetközi szaktekintélyek (az Újvidéki Egyetem és a Marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem oktatói) is bekapcsolódnak. A régió szőlészetei és borászatai is komoly szerepet vállalnak a képzésben: szakmai gyakorlatos képzőhelyként lehetőséget biztosítanak a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Ebben olyan kiváló villányi, szekszárdi és hajós-bajai borászok, mint Bock József, Gere Attila, Takler Ferenc, Heimann Zoltán és Koch Csaba támogatják a képzést.

A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a Pécsi Tudományegyetem része, a Pécsi Borvidék középpontja. A kutatóintézet 1949-ben több évszázados egyházi birtokra alapozva jött létre, fő feladata a kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás. Ennek szolgálatában mintegy 30 hektár szőlőültetvénnyel, 300 éves 1600 m2 alapterületű pincével és akkreditált laboratóriummal rendelkezik.

A szőlőfajta gyűjtemény – mely mára több mint 1800 tételből áll – a világ hatodik legnagyobb szőlőgénbankja.

Már pezsgő is készült az intézet boraiból

Három év munkájának gyümölcseként idén – először a kutatóintézet történetében – pezsgő is készült. Az alapanyagául szolgáló szőlő a Zenit (a szó jelentése: a szemlélő feletti égbolt teteje) volt, amely a kutatóintézet Szentmiklós-hegyi birtokáról származik.

Az Intézet pincéjében alakult át a szőlő borrá, a bor pedig pezsgővé, vagyis a Zenit Nadírrá (a nadír a zenittel átellenes pont az éggömbön).

Az ültetvény és a pince közötti tengerszintkülönbség 63 méter, ezért lett a pezsgő neve Nadír 63.

Szakmai leírás: Maga a Nadír 63 pezsgő zöldes-sárga színű. Finom buborékokkal rendelkezik, gyöngyözése folyamatos és kitartó, a pezsgő felszínén tartós fátyol keletkezik. Illatában az érett körte, az őszibarack és a zenit fajtára jellemző egzotikus gyümölcsök, így például a mangó és az ananász fedezhetők fel. Ezek mellé társul a tradicionális eljárással készült pezsgők vajas, tósztos aromatikája. Ízében a korty könnyed, játékos savakkal, az illatot kiegészítő lime-os és citrusos ízekkel. Lecsengése hosszú, krémes, vajas.