Kifejtette: az elmúlt kedden a kaposvári cukorgyárból a Kapos folyóba jutott cukortalanított melasz-, más néven vinaszszennyezés gyakorlatilag oxigénmentessé tett egy folyószakaszt, elbódítva, majd elpusztítva a halakat. A szennyezett víz Tolna megyébe érése után, szombaton horgászok és környezetvédők riasztották a hatóságokat a halpusztulás miatt. A civilek a katasztrófavédőkkel elkezdték menteni a bódult halakat, segítséget és eszközöket kérve az Aranyponty Zrt.-től.

A szennyezési hullám óránként egy kilométeres sebességgel haladva hétfő estig kijut a Kaposból, a Sióban 20-30 kilométeres csóvává duzzadva, és hígulva a Balaton vízével - tette hozzá.

A vízügy szakmai vezetése szombaton döntött a siófoki zsilip megnyitásáról. A zsilip egy napig történt nyitva tartásával közel 450 ezer köbméternyi Balaton vizet engedtek a Sióba.(Ez a mennyiség a Balaton vízszintjében alig fél milliméternyi csökkenést okozott).

Csonki István beszámolója szerint a szennyezett víz hígítását a Tolna megyei részen lehulló csapadék is segíti. A Balatonból leengedett tiszta víz már elérte a Kaposból a Sióba ömlő, barnás-vöröses színű szennyezett folyamot, kétszer akkora vízmennyiséget zúdítva rá, és meggyorsítva az áramlását. Egyelőre még kérdéses, hogy ez mekkora segítséget jelent a belekerült halaknak a túléléshez - jelezte.

A vízügy további mentési akcióra készül. A Balatonról merülőfalakat szállítanak a Sióra, és kedden a Szekszárd környékére érkező szennyezett "vízcsóva" tetejéről összegyűjtik a halakat, esélyt adva a túléléshez azoknak a példányoknak, amelyek csak elbódultak. Ezt követően a Sió gemenci szakaszán már nincs esély beavatkozásra. A szennyezés 2-3 napon belül a Dunába ér, ezután már nem okozhat problémát, mivel csekély mennyiségnek számít a Duna vízhozamához képest - mondta a szakember.

A halpusztulás nagyságrendjéről még nem tudnak adatokat a szakemberek. Csonki István beszámolója szerint a Kaposon egy-egy százméteres folyószakaszon 30-40 kisebb, és 2-3 nagyobb hal teste lebegett a felszínen.

Lévai Ferenc, a mentésbe bekapcsolódó Aranyponty Zrt., vezérigazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy eddig mintegy 10-15 mázsa bódult halat sikerült megmenteni, tiszta vizű tartályokba gyűjtve, és a folyó felsőbb, már tiszta szakaszába engedve azokat. Ennek 20-30 szorosára tehető az elpusztult egyedek száma - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a haltetemek 90 százaléka nem kerül víz felszínre, így nehéz becsülni a tényleges adatokat. A Kaposból megmentett halak között mindenféle méretű és fajú akadt, a legnagyobbak - 6-20 kilogrammos harcsák -  mérete még a halászokat is meglepte.

Lévai Ferenc beszámolója szerint a Balaton tiszta vize körülbelül a felénél "derékba" kapta a szennyezett vízfolyamot, márpedig akkor lett volna igazán hatékony a beavatkozás, ha sikerül már az elejétől hígítania. A haltermelő cég vezetője úgy látja, a Kaposba jutott szennyezés mértékét kezdetben nem értékelték megfelelően, ezért a vízügy nem készülhetett fel rá. Amint kiderült a halpusztulás, a vízügy példás gyorsasággal cselekedett, és a riasztást követően 15 percen belül meghozták a szükséges döntést a Sió-zsilip nyitásáról - tette hozzá.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a Kapos pincehelyi és tolnanémedi szakaszain elszíneződés hétfőn már alig volt észlelhető, haltetemeket nem találtak. A hullám frontjának eleje a reggeli órákban érte el Kölesd térségét.

A vízügyi igazgatóság munkatársainak becslése szerint a mintegy 30 kilométeres szakaszon 2-5 mázsa haltetem található, amelynek nagy része a Kaposból érkezett. Ezek eltávolításában a helyi horgászegyesületek vesznek részt, mint a vízterületek halászati jogának gyakorlói. Eddig mintegy 50 kilogramm haltetemet távolítottak el a vízből. A szennyezési hullám minél gyorsabb levonulásának elősegítésére, a Sió torkolatánál lévő zsilip nagyobbra nyitását tervezi a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.