A főtitkár elmondta: abban nincs vita szakmai berkekben, hogy a
bormarketing hatékonyságának növelésére szükség van, és ehhez meg
kell teremteni a megfelelő anyagi forrásokat is. A pénzek felett
való rendelkezésről azonban már vita van a Magyar Bormarketing Kht.
tagjai és az agrártárca között.
    Az idei évtől a jövedéki adót a forgalomba hozatali járulék
váltotta fel. Ennek mértéke ugyanannyi, mint a jövedéki adó volt, 8
forint literenként.
    A bormarketinggel foglalkozó közhasznú társaság szerint a
forgalomba hozatali járulék bormarketingre költhető 60 százaléka a
Kht.-t illetné, míg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium az Agrármarketing Centrumon keresztül juttatná el a
marketing pénzeket a szőlő- és bortermelőkhöz. 
    A Magyar Bormarketing Kht.-nál úgy vélik, hogy a civil szervezet
kezébe kellene adni a forrásokat annak érdekében, hogy szakmai
alapon el lehessen dönteni, milyen célokra fordítható az évi mintegy
1,5-2 milliárd forint összegű forgalomba hozatali járulék 60
százaléka.
    A borászok kifogásolják azt is, hogy a forgalomba hozatali
járulékot a törvény szerint egy bizonyos mennyiségen, 80
hektoliteren felül előre kellene megfizetniük. Szerintük az volna a
helyes, ha a forgalomba hozatali járulékot a borok tényleges
belföldi forgalomba hozatala után kellene fizetni. Ez a járulék
ugyanis az exportra szánt termékeket nem terheli.
    Urbán András szerint ígéretük van rá, hogy az Országgyűlés
tavaszi ülésszakán a kifogásolt törvényi részt esetleg módosítja a
törvényhozás.
Forrás: MTI