Az államfő kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

Hangsúlyozta: a tények egyszerre riasztóak és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte – közölte.

A köztársasági elnök felidézte: a legutóbbi szeptemberi csúcsértekezletre készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására. Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig az áll, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig – tette hozzá.

Kiemelte: a kérdés tehát az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött.

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 évben. Úgy fogalmazott, a vízmegtartás, a csapadékvíz- és szennyvízhasznosítás, az öntözésfejlesztés időigényes, és "sok adóforint kell hozzá".

Az államfő szerint a klímaváltozás hatására az időjárás egyre szélsőségesebb lesz. Országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúra nincs felkészítve – mutatott rá. Elmondta: Magyarországon is évről évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon.

árvíz

Magyarországon is évről évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon – fotó: Pixabay

Kifejtette: az elmúlt 200 évben ugyan 4200 kilométer védművet építettünk, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanak elégséges védelmet. Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán 11 szükségtározót kell építenünk, ennek segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni az árvizek szintjét – közölte. Mint mondta, csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élő csaknem másfél millió embert. "Sokba kerül, de sokkal nagyobb lenne a kár, amit így megelőzünk" – fogalmazott.

A köztársasági elnök kitért rá: a világ népessége olyan gyorsan növekszik, hogy a következő 30 évben nagyobb lesz a lélekszám gyarapodása, mint az ember megjelenésétől az első világháború kitöréséig terjedő sok tízezer év alatt összesen. Súlyos gondot jelent, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe, és ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbirkózni.

"Sok helyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik" –mondta. Hangsúlyozta: miközben "elszennyezzük vizeinket, rontjuk életesélyeinket, ellehetetlenítjük a korszerű mezőgazdasági és ipari termelést, elherdáljuk gyermekeink jövőjét".

Áder János közölte: a magyarországi szennyvizeknek csak 20 százalékát tisztítottuk meg korábban, de ma már ez az arány 90 százalékos. "Az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen" – mutatott rá. Azt mondta, most már ott tartunk, hogy "Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy hozzánk érkeznek".

Hangoztatta: a vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükség lesz a 21. század technológiáira. A konferenciával párhuzamosan ezért egy olyan bemutatót is szerveztek, ahol a víz drámáira találni néhány magyar innovatív megoldást.

Az államfő közölte: a találkozó résztvevői azért jöttek Budapestre, hogy közös választ keressenek a vízválság kérdéseire, így arra, hogy milyen tudományos kutatásokat kell támogatni ahhoz, hogy elkerüljék a vízválságot, hogyan lehet a vízgazdálkodás jó példáit másutt is meghonosítani, milyen technológiaváltásra van szükség a víziparban, továbbá mindehhez milyen pénzügyi háttér biztosítható.

Áder János

Áder János köztársasági elnök fogadja Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási és Gangesz-fejlesztési minisztert a Sándor-palotában – fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoznak.

Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a kedden megnyílt Budapesti Víz Világtalálkozó résztvevőihez intézett videoüzenetében kiemelte: a vízhez jutás emberi jog, az ENSZ elkötelezett, hogy mindenkinek biztosítani kell a szükséges, tiszta vízmennyiséget.

Hangsúlyozta: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a "túl sok víz", a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat.

Az ENSZ főtitkára szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll, a természetvédelmi stratégiáktól a sótalanító technológiákig.

Gilbert F. Houngbo, az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának elnöke rámutatott: eljött a cselekvés ideje a globális vízügyi gazdálkodásban, "vészhelyzet előtt állunk." Egy érdekes hasonlattal jellemezte a problémát: ha "az éghajlatváltozás egy cápa lenne, a cápa foga a vízválság lenne." Kiemelte: az egészséges, tiszta víz problémája mára 4 milliárd embernek jelent gondot, 2030-ra már mintegy 600 millió ember egészsége, élete kerülhet veszélybe a szükséges, tiszta víz hiánya miatt.

Gilbert F. Houngbo kiemelte: a vízprobléma kezelése nemzetközi összefogást igényel, a határokon átnyúló gondok miatt "a víz a béke fenntartásának eszközévé válhat". Az ENSZ a nemzetközi megoldások keresésében azzal segíthet, hogy a minőségi és mennyiségi globális vízgazdálkodás számára megfelelő adatokat szolgáltat.

Liqun Jin, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank elnöke jelezte: bár a nemzetközi fejlesztési bank csak három éve működik, eddig mintegy 10 milliárd dollárnyi befektetésről döntöttek, 18 országban. A bank eddig a vízügy területén 7 projektet támogat, 6 országban összesen 1,4 milliárd dollár értékben. Magyarország aktívan részt vesz a pénzintézet munkájában – jelezte a bank elnöke.

Samdech Hun Sen, Kambodzsa miniszterelnöke elmondta: Kambodzsa inkább a vízbőséggel küzd, a Mekong 480 kilométeres utat tesz meg az országban, és nagy területeket is eláraszt a monszun idején. A távol-keleti országok jelentős gazdasági növekedést mutatnak az utóbbi években, ezekben az államokban az ipari vízfelhasználás miatt a víztisztítás, a szennyvízkezelés egyre fontosabb feladat. A vízügyi problémák kezelésében a határon átnyúló gondok miatt erőteljes nemzetközi együttműködésre van szükség – mutatott rá.

A Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencia keretében Digitális és természetközeli fenntartható megoldások címmel vízipari szakkiállítás is nyílt. A konferencia részeként megrendezett vízipari szakkiállításon (BWS 2019 Expo) 30 kiállító mintegy 2000 négyzetméteren mutathatja be a hazai vízipar innovatív megoldásait, amelyek fontos szerepet játszhatnak a vízválság megelőzésében is. A Millenáris B épületében helyet kapó Szakkiállítás szerdán és csütörtökön bárki számára előzetes regisztráció nélkül látogatható. A szakkiállítás keretében folyamatos szakmai bemutatókkal és programokkal várják az érdeklődőket.

Gyakorlati megoldásokat vár a rendezvénytől az Afrikai Unió diplomatája

Reményének adott hangot Ahmat Awad Sakine, az Afrikai Unió Európai Unió melletti állandó képviseletének vezetője a budapesti Víz Világtalálkozó egyik keddi panelbeszélgetésén, hogy a rendezvényen gyakorlati megoldások is körvonalazódni fognak a vízválság megoldására, mert erre emberek milliárdjai várnak.

Kiemelte, hogy a tiszta ivóvízhez való hozzáférés a legalapvetőbb emberi jognak tekinthető. Viszont Afrika vízkészletének több mint 50 százaléka Közép-Afrikában található, illetve Észak-Afrikában vannak még készletek, de ezeken kívül a kontinensen igen korlátozott az emberek vízhez való hozzáférése, és alapvető fontosságú feladat lenne ennek a problémának a megoldása. Afrikában gyakran 200-300 méter mélyre kell lefúrni a tiszta vízért, illetve helyenként 1600 kilométert is meg kell tenni, hogy az ember eljusson egy kúthoz.

víz

A tiszta ivóvízhez való hozzáférés a legalapvetőbb emberi jognak tekinthető – fotó: Shutterstock

Ahmat Awad Sakine hangsúlyozta, hogy a közös elvi stratégiákon túl konkrét megoldásokra és konkrét cselekedetekre lenne szükség. Az éghajlatváltozásnak fokozottan kitett Csádban például az édesvizek területe egyre szűkül, ezért megoldás lehetne az ivóvíz sós vízből történő előállítása. A csádi diplomata felvetette, hogy Mauritánia és Dzsibuti között vezetékeken lehetne sós vizet elvezetni, amelyet aztán édesvízzé lehetne átalakítani. Elismerte, hogy egy ilyen projekt több milliárd euróba kerülne, de európai nem kormányzati szervezetek már foglalkoznak ennek lehetőségével.

Lindiwe Sisulu, a Dél-afrikai Köztársaság vízügyi minisztere annak fontosságáról beszélt, hogy hosszú távú beavatkozási stratégiákat fogalmazzanak meg a vízválságok kezelésére. Elismerte, hogy az ilyen stratégiák nagy költséget jelentenek, és negatív hatással járnak a szegényekre.

A miniszter felidézte, hogy a Dél-afrikai Köztársaság történetének egyik legsúlyosabb aszályából jött ki 2019-ben. Szokatlanul meleg időjárás volt, az esős idő ellenére nagyon leapadtak a vízforrások. A meglévő vízkészletek hatékony felhasználásával és a vízhasználat korlátozásával, illetve hatékony kommunikációs kampánnyal sikerült túlélni a válságot. Az egy főre eső vízhasználatot naponta 80 literre szorították vissza, ami drasztikus korlátozás volt, mivel az átlagos felhasználás – az ország félszáraz éghajlata ellenére – 237 liter személyenként.

A válság leküzdéséhez hozzájárult, hogy az emberek jobban kezdték látni a víz értékét, illetve a hozzáférés költségét is növelték azzal, hogy jelentősen megemelték a víz árát.

A dél-afrikai miniszter elmondta, a válságok kezelése nagyon drága, és további nyomást helyez az amúgy is nehézségekkel küzdő gazdaságokra. A vízbiztonság és az egyetemes vízhez való hozzáférés olyan igény, amelyhez egyre több víz, egyre több képesség kell, valamint nagyon jó gazdálkodás és még jobb szabályozás – tette hozzá.

A vízválság irracionális viselkedésünk következménye

Azért tapasztalunk vízválságot, mert irracionálisan hozzuk meg a politikai és beruházási döntéseket helyi és globális szinten egyaránt – mondta Jennifer Sara, a Világbank-csoport globális vízügyi megoldásokkal foglalkozó részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón kedden.

A természeti katasztrófák 90 százaléka vízzel kapcsolatos, és egyre gyakoribbak, illetve súlyosabbak az aszályok és az áradások – mutatott rá Sara a budapesti rendezvényen, amelynek legfőbb témája a globális vízválság megelőzése.

aszály

A természeti katasztrófák 90 százaléka vízzel kapcsolatos, és egyre gyakoribbak, illetve súlyosabbak az aszályok és az áradások – fotó: Shutterstock

A szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a környezetbe, amelynek káros következményei vannak egészségünkre és a bolygónkra nézve – tette hozzá, aláhúzva, hogy a gyenge vízminőség harmadával vetheti vissza a gazdasági teljesítményt.

A jelenlegi vízkezelési gyakorlat észszerűtlenségére az is rámutat, hogy több százmilliárd dollárt költünk jelenlegi viselkedésünk káros következményeinek elhárítására, legyen szó az aszályok, az áradások vagy a nem megfelelő szennyvízkezelés hatásainak mérsékléséről. A vízfelhasználás nagy része magáncélú, a gazdaságok használják az összes vételezett víz 70-80 százalékát, főként öntözésre – húzta alá a szakértő. Azonban ha az állam túltámogatja a gazdaságok vízhasználatát, az pazarláshoz vezet – tette hozzá.

Sara szerint a vízválságra a vízkörforgásra épülő gazdaság létrejötte lehetne a válasz, amelynek célja, hogy a szennyvíztisztításban rejlő lehetőségek minél hiánytalanabb és innovatívabb kiaknázásával önfenntartó rendszerré változtassa a vízgazdálkodást. Ehhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők – mondta.

Martin Frick, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértője eközben arra mutatott rá, hogy összetettsége miatt a klíma- és a vízkérdés a legbonyolultabb ügyek közé tartozik, amelyekkel az emberiség szembesül. Frick a lentről felfelé irányuló kezdeményezések és a nem állami szereplők szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a víz- és a klímaválság kezelésében. A szakértő szerint mindkét kérdés túlnőtt a nemzetközi diplomácián, és radikális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy eredmények szülessenek.

A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából, azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal. A nemzetközi találkozó a figyelemfelkeltés mellett cselekvésre is buzdít, ezért a konferencia zárásaként a szervezők a Budapest Felhívás nyolc pontjában fogalmazzák meg javaslataikat a kihívások kezelésére.