A víz alapvető tényező sok, az embereket erősen foglalkoztató kérdésben, mint például az élelmiszer-biztonság és az energiabiztonság - mondta a brazil környezetmérnök, aki az 1996-ban alapított nemzetközi hálózatnak, a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó egyik társszervezőjének elnöke. "Nem beszélhetünk élelmiszerbiztonságról a vízellátás biztonsága nélkül, és nem beszélhetünk energia-biztonságról sem anélkül, hogy a vízről beszélnénk" - hangsúlyozta Braga.

Az MTI kérdésére elmondta: reméli, a budapesti tanácsozáson a részt vevő kormányok támogatják majd, hogy az ENSZ következő, a 2015 utáni időszakra szóló fenntartható fejlődési célkitűzései között fogalmazzanak meg külön vízügyi célkitűzést is.

Az 1996-ban létrehozott Víz Világtanácsnak mintegy 300 intézmény a tagja, köztük egyaránt vannak kormányok, nemzetközi ügynökségek, az üzleti szektor szervezetei, nem kormányzati szervezetek, valamint szakmai és fogyasztói szervezetek is. Az ENSZ 2000-ben meghatározott, úgynevezett millenniumi fejlesztési célkitűzései között szerepel, hogy 2015-re felére csökkenjen a világban azok száma, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez vagy lakóhelyükön nincs csatornázás.

Braga szerint míg az ivóvízhez való hozzáférés javult az évezred elejéhez képest a világban, addig a csatornázás terén a legtöbb aláíró ország nem fogja tudni teljesíteni a kitűzött célt. Az ENSZ adatai szerint 700 millió ember nem jut hozzá vezetékes vízhez, és 2,5 milliárd ember lakóhelyén nincs csatornázás. Más adatok, így az Észak-Karolinai Egyetem egyik tanulmánya szerint viszont 1,8 milliárdnyian nélkülözik a tiszta ivóvizet. Ez a világ lakosságának mintegy egyharmada - mutatott rá Braga.

A világ különböző részei más-más módon érintettek a vízellátás biztonságának terén. Míg a fejlődő országokban az ivóvízhez való hozzáférés és a csatornázás a legfontosabbak, de ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődésük szempontjából is nagyon fontos a víz. Egyes afrikai országokban a hazai össztermék (GDP) mértéke is részben a víztől függ: ha nincs eső, akkor nincs élelmiszer-termelés, sőt, egyes vidékeken éhínség lép fel - emelte ki a szakember.

Kitért arra is, hogy a csapadékban szegény országokban a tárolási lehetőségek fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítani. Példaként elmondta: Etiópiában az éves szinten egy lakosra jutó, víztározókban tárolt víz mennyisége 55 köbméter, míg Ausztráliában ötezer köbméter. A fejlett országokban az infrastruktúra megújítása az egyik fő kérdés. Ezekben az országokban korán kezdték el kiépíteni a vízvezeték-rendszereket, ezért vannak köztük 100-150 évesek is. Ezek az országok néhány éven belül az infrastruktúra megújításának szükségességével szembesülnek - mutatott rá. Itt ezermilliárd dolláros beruházásokról van szó - tette hozzá. Másrészről a fejlett országokban, mivel ott az infrastruktúra már megvan, a hatékony vízhasználatra kell felhívni a figyelmet - jegyezte meg Braga.

Az ENSZ tagállamai 2012-ben, a Rió+20 csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy mérhető és megvalósítható fenntarthatósági fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldásához a 2015 utáni időszakra. Magyarország ezen a tanácskozáson ajánlotta fel, hogy a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével. A négynapos tanácskozást Áder János köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részévetelével nyitják meg.