A vízkészletek felosztása és hatékony felhasználása nemzetközi szinten kiemelt jelentőségű a növekvő népességszám és a mezőgazdaság által használt kiugróan nagy mennyiség miatt. Úgy kell az öntözéses gazdálkodást fejleszteni, hogy az a vízkészletek szempontjából fenntartható legyen.
A vízfelhasználás 70%-át az agrárium fogyasztja el. – fotó: Shutterstock
Világszerte fenyegető méreteket ölt az ivóvízkészletek apadása – derül ki az ENSZ legutóbbi jelentéséből. A becslések szerint 2030-ra a természetes vízképződés és a szükséges ivóvíz közötti eltérés akár a 40 százalékot is elérheti, míg 2050-re a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,1 milliárdra emelkedő népességszám akár 55 százalékkal is megnövelheti a lakosság vízigényét. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása, kezelése és felosztása kiemelt jelentőségű, amiben igen nagy szerepe van a mezőgazdaságnak.
„Az elmúlt évek időjárása jól mutatja, mekkora gondot okoz az egyenlőtlen eloszlású csapadék a mezőgazdasági termelés számára. Legutóbb a belvíz jelentett gondot az agráriumban, míg korábban a rendkívül csapadékszegény időjárás okozott jelentős károkat. Különösen időszerű tehát az öntözés és vízgazdálkodás jelenlegi helyzetének és jövőbeni irányvonalainak meghatározása, aktualitását pedig az is jól mutatja, hogy az egyetemisták és PhD hallgatók számára idén először kiírt K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat témájaként is megjelent” – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.