A jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának első üteme az Európai Unió és a magyar állam 1,65 milliárd forintos támogatásával, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében várhatóan a jövő évben indul. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Kötivizig konzorciumában megvalósuló, a tervek szerint 2020 végéig tartó projektnek köszönhetően a 41 éves Jászsági-főcsatorna alkalmas lesz a csapadékos időszakok vizeinek visszatartására – tájékoztatta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) szerdán az MTI-t.

A fejlesztéssel javul a térség vízgazdálkodása, lehetővé válik a főcsatorna komplex és többcélú hasznosítása, ezáltal csökkenthetők az éghajlati szélsőségekből eredő káros hatások.

A Kötivizig tájékoztatása szerint a beruházás során a 21 kilométeres Jászsági-főcsatorna teljesen megújul, a töltések magasításával, mederkotrással, a műtárgyak felújításával nő tározókapacitása, és az üzemirányítás is korszerűbbé válik.

A töltésemeléssel 62 centiméteres vízszintemelés érhető el, így a főcsatorna teljes hosszában összesen 2,65 millió köbméter víz áll majd rendelkezésre, ez mintegy 0,65 millió köbméterrel több a jelenleginél. A belvíztározási kapacitás várhatóan 0,341 millió köbméterrel növelhető.

A Jászsági-főcsatornát a Kisköre-tározóból kiinduló öntözőrendszer részeként 1977-ben adták át, legfőbb funkciója a mezőgazdasági vízszolgáltatás, az ökológiai vízpótlás és a térség belvizeinek befogadása. Az átadás óta jelentősebb fejlesztések nem történtek, sok helyen elavult, kapacitása nem megfelelő, a töltéseken néhol magassági hiányos szakaszok vannak.

A Felső-Dunán is vízgazdálkodási fejlesztéseket jelentettek be

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását – hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, javul a környezet állapota. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár általi veszélyeztetettség csökken, és a fejlesztés elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést.

Duna

A fejlesztés 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból valósul meg – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Elmondta, hogy a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró), amelyekben összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11 500 hektár.

A megvalósuló programelemeket részletezve a miniszter közölte, hogy a kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág. Az árvízlevezetés javítása érdekében egyebek mellett kedvezőbbé teszik a doborgazi átvágás és a dunaszigeti Disznósi-ág felső rávezető szelvényeit és átalakítják a mellékágrendszer műtárgyait.

DUna

A kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Egyebek mellett emelik a cikolaszigeti Kőhíd és a kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályozó műtárgyak pályaszerkezetét, hidakká építik át a doborgazszigeti Schiszler átereszt és az ásványrárói Szilfási átereszt. Mindezek mellett tizennégy vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek.

Az agrárminiszter elmondta, ezzel a fejlesztéssel lehetővé válik, hogy a jövően olyan komplex hasznosításokat tervezzenek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást.

Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a védett és fokozottan védett területeken a lehető legrövidebb idejű építésre törekszenek. A mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni. A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium.