Tönkrement libatenyésztők, eltűnt milliárdok és rejtélyes dossziék – családok százainak élete vált kilátástalanná a Hajdú-Bét 2004 eleji, hirtelen csődje miatt. Egy évtized után a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) újranyitja a Hajdú-Bét Zrt. aktáit és részben kárpótolja a károsultakat. A kormány április végi döntése alapján a szaktárca május 7-én ült tárgyalóasztalhoz az ország egykori legnagyobb baromfi- és víziszárnyas-feldolgozó vállalatának károsultjaival. A jogszabályi háttér megteremtését követően, várhatóan nyár elején megkezdődhet a Hajdú-Bét-ügyben kárt szenvedett baromfitenyésztőknek szánt pénz kiutalása.

Fazekas Sándor tárcavezető a Vasárnapi újságban azt mondta, Bajnai Gordonnak, ha részt akar venni a közéletben, rendeznie kell a tartozásait. „Hiszen az egy felháborító, gátlástalan, haszonszerző, szívtelen ügylet volt, ahogy a Hajdú-Bét elszámolása kapcsán kivettek pénzt a cégből, és a termelőket, a libatartókat csődhelyzetbe kergették, tönkretették” – fogalmazott Fazekas Sándor.

A kormánytag szerint ma már látszik, hogy annak idején az állami szervek nem tettek meg mindent azért, hogy a nehézségekkel küszködő vállalkozás helyzete átláthatóbb legyen, és hogy a Hajdú-Bét beszállítói megkapják a pénzüket. Bajnai Gordon nem segített sem a Wallis Rt vezetőjeként, sem amikor közéleti szerepet vállalt, kormányfőként is magára hagyta az embereket – nyilatkozta Fazekas Sándor. A miniszter szerint a mostani de minimis, vagyis csekély összegű támogatás lehetővé teszi azt, hogy a kormányzat 2-300 millió forintot kifizessen a közvetlen károsultaknak. Az igények felmérése folyamatban van, de a kár több milliárdos.

Annak kapcsán, hogy egy volt büntető bíró pert indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, mondván, milyen alapon fizetnek a károsultaknak tíz év elteltével, miközben az államnak nem volt részesedése a Hajdú-Bétben,  Fazekas Sándor azt mondta, ez az akció jogi kisipari munkának tekinthető. „Hiszen úgy látszik sem az államszervezet felépítéséről, sem az agrártámogatások rendszeréről fogalma sincs az illetőnek.” A pert indító személy által felvetett dilemma helyett az alapvető kérdés az, hogy ha valaki egy nehéz helyzetbe került cég sorsáról tud dönteni, akkor miképpen lehetséges az, hogy a termelők azok, akik nem kapnak egy fillért sem. A Hajdú-Bét a legkritikusabb időszakban is mintegy 300 millió forintos hitelt nyújtott a saját tulajdonosának, a Wallisnak, a libatartóklnak pedig nem jutott semmi. Családok mentek tönkre, egzisztenciák kerültek nehéz helyzetbe, vannak, akik most is a vállukon viszik az akkor keletkezett adósságukat, tizenkét ember pedig öngyilkos lett – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor szerint az is érdekes kérdés, hogy mi lett azzal a több ezer emberrel, aki a debreceni központú Hajdú-Bét feldolgozó üzemeiben dolgozott.  Hozzátette, az 1998-2002-es kormányzati ciklusban – Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején – volt egy ceglédi húsipari vállalati csőd, amikor a vezetőket bilincsben vitték el. „Utána jött egy más kormány, egy más filozófia, ahol ezt büntetlenül meglehetett csinálni. … Az állami szerveknek akkor el kellett volna járni. Én nem látom át igazán, hogy ez miért nem történt meg. Messze ható következtetéseket lehet ebből levonni” – fogalmazott. A tárcavezető hozzátette: bízik benne, hogy erre is fény derül most, amikor „igenis színt kell vallani az érintett szereplőknek”.  Fazekas Sándor arra számít, hogy néhány hét múlva sokkal tisztább lesz a kép.  Ennek kapcsán a tárca még május közepén azt közölte, a Vidékfejlesztési Minisztériumban jelentősen megnövekedett a Hajdú-Bét ügy kapcsán a bejelentések és a panaszok száma, ezért külön levelezési címet hoztak létre az érintetteknek.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere azt mondta, azok, akik a Hajdú-Bétből a vagyont kimentették, igyekeztek úgy eljárni, hogy ne lehessen őket megfogni, de az egészen biztos, hogy a joggal való visszaélés számtalan példája látható az ügy kapcsán. „Egy biztos: az aki üzletemberként ezt levezényli, ehhez asszisztál, az közéletbe, ország élére, de még csak egy falu élére sem való” – mondta Kósa Lajos.

Az ügyben sokak által felelősnek tartott Bajnai Gordon a közelmúltban azt mondta, örül annak, hogy kártérítést kapnak a károsultak. A politikus szerint – aki a Hajdú-Bétet tulajdonló Wallis Rt. vezetője volt a tíz évvel ezelőtti csőd idején – a baromfi- és víziszárnyas-feldolgozással foglakozó vállalkozás tönkremenetelének legnagyobb vesztese anyagilag a Wallis volt. Emlékeztetett arra, hogy a tulajdonos egy 10 milliárd forint értékű beruházással próbálta életben tartani a céget, ez azonban csak három évig sikerült. Az ázsiai madárinfluenza, a forint hirtelen erősödése, a minimálbér radikális megemelése és a Bábolna 35 milliárd forintos állami „kitömése” volt az oka annak, hogy a Hajdú-Bét nem volt képes tovább versenyezni és összedőlt – mondta a politikus, aki 2009-től egy évig kormányfő volt, jelenleg pedig az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője
A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt, a baromfitermékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére, ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis, amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. A Hajdú-Bét mérlegét 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni. A 2003-ban kialakult, legfőképp a baromfipiac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette a vállalatot. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, és önmaga ellen kért felszámolást. A beszállítók követelésüknek csak egy részéhez jutottak hozzá, a leadott libák után a Hajdú-Bétnek jelentős tartozása maradt az állattenyésztők felé.