Erről a képviselő hétfőn az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén beszélt akkor, amikor a testület tárgyalt a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezésesek kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényről.

Az október végén elfogadott jogszabályt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A korábbi tervek szerint a törvényről hétfőn szavazott volna újra az Országgyűlés, de levették a napirendről, s az a döntés született, hogy a záróvitára és a zárószavazásra ezen a héten nem kerül sor.

Nagy István elmondta, hogy a módosító javaslatban szerepelne például az a nemzetközi jogi kötelezettség, amely a választott bíróság "kikötésére" - meghatározására - szolgál. Reményét fejezte ki, hogy a módosító indítvány benyújtásával sikerül "elhárítani egy újabb akadályt a törvény útjából, hogy 2014. május 1-től ki tudja fejteni hatását".

Nagy István utalt arra is: a helyzet speciális a zsebszerződések elleni fellépést célzó jogszabály tekintetében, mert olyan helyzetben kell törvényt alkotni, amikor az érintett felek nem kívánnak együttműködni. Olyan helyzetet kell megoldani ugyanis, amikor nincsen károsult, mert mindkét fél - akik az ügyletben érintettek - meg akarják valósítani (a zsebszerződésben foglaltakat), amit a magyar alaptörvény ellenez. Azaz a magánszemélyek előnyszerzését kellene megakadályozni, amit törvénytelenül tesznek. Emiatt van a mostani törvényalkotási folyamat - mondta.

Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke elmondta, a téma tárgyalásakor már korábban jelezte pártja nevében, hogy a zsebszerződések elleni törvénytervezet több pontja aggályos. Ezt most igazolva látja.

Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke e tekintetben kétségeit fejezte ki, s emlékeztetett arra, hogy a testületnek az ügyben döntési kötetezettsége nincs, csak tárgyalási.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK) szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormánypárti többség tárgysorozatba vételre, és általános vitára is alkalmasnak ítélte. Az önálló képviselői indítványként - Győrffy Balázs és Jakab István (Fidesz) által - benyújtott javaslat a  megalakulása óta eltelt időszak tapasztalatait kívánja a korábbi törvénybe beépíteni. Ezeket a módosításokat Jakab István technikai jellegűeknek minősítette. Gőgös Zoltán (MSZP) ugyanakkor a NAK működését illette több kritikával is, amit a kormánypárti képviselők közül többen a napirendtől való eltérésnek minősítettek.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szó törvényjavaslat módosítását ugyanakkor a bizottság tagjai egyhangúlag fogadták el. Ez a szakmaközi szervezetekről szóló részt, illetve az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseit módosítaná, például a szerződéskötési fegyelmet erősítené.