Jelenleg több mint egymillió ember dolgozik az USA mezőgazdaságában, őket egyre inkább robotokkal igyekeznek kiváltani, amelyek nem alszanak, és nem fáradnak el – olvashatjuk a qz.com és Market Watch, angol nyelvű  hírportálokon. Alkalmazásuk fő korlátját egyelőre a költségek képezik, azaz a kiváltási folyamat elsősorban attól függ, hogy mennyire lehet a költségeket leszorítani, és az emberi munkával összehasonlítva versenyképessé tenni. Ez az utóbbi években olyan mértékben felgyorsult, hogy a legfejlettebb országokban már robotizálási forradalomról lehet beszélni.

A robotokat mindenek előtt a kézimunka-igényes területeken alkalmazzák, főleg ott, ahol az emberi munka túlságosan kimerítő vagy túlságosan veszélyes (növényvédelem, szőlőszüret, földieper-szedés, fejés). Így, pl a vegyszeres gyomirtás a salátatáblákban – amelyet jelenleg többnyire háti permetezőkkel végeznek – különösen veszélyes műveletnek tekinthető, mivel károsítja a munkavégző ember egészségét, sőt a kezelést sem lehet kizárólag a gyomokra irányítani.

A több menetben végzett földieper szedésben a robotok kizárólag a teljesen érett szemeket csípik le. A világszerte egyre inkább tért hódító precíziós mezőgazdaságban a robotok különös jelentőségre tesznek szert, mivel az embernél sokkal pontosabban képesek a magágyat előkészíteni, a növények helyét kijelölni és a betakarítás optimális időpontját meghatározni.

robot

Mezőgazdasági robotokkal több országban már régebb óta kísérleteznek – fotó: KULT Unkrautmanagement

A mezőgazdasági robotok alkalmazásának nagy lendületet adhat a lakosság átlagéletkorának emelkedése. Japánban, pl az összlakosságban 25 százalékot tesz ki a 65 éven felüli, a mezőgazdaságban pedig a 70 éven felüliek aránya. Az ilyen idős embereket már nemigen lehet nehéz fizikai vagy veszélyes munkákra alkalmazni. Ezért a tervek szerint 2017-ben Kyoto szigetén létrehozzák az első teljesen robotizált salátatermesztő farmot, amely a naponta leszedhető salátafejek maximális mennyiségét egy év alatt 21 ezerről 50 ezerre, 10 éven belül pedig a tízszeresére képe növelni.

Magyarországon is helye lehet – bizonyos műveletekben a költségektől függetlenül is – a mezőgazdasági robotok alkalmazásának. Ennél azonban egyelőre fontosabb a falusi munkanélküliség felszámolása, illetve a nemzetközi versenyképesség biztosítása. Sőt a legfejlettebb országokban is érdemes gondolkozni azon, hogy mit kezdjenek a jelentős számú, felszabaduló munkaerővel, ha majd a mezőgazdasági műveletek nagy részét sikerül robotokkal végeztetni.