A KITE Zrt. technológiajavaslatai, hibrid-, illetve fajtaajánlata kukorica- és szójakultúrákban címmel szakmai tanácskozásra és gyakorlati bemutatóra hívta a gazdákat Nádudvarra. A szakmai találkozót Kolop László, a Vetőmag-kereskedelmi Üzletág igazgatója nyitotta meg, a kukoricatermesztés-technológia javaslatát pedig Honti László, a Fejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság fejlesztőmérnöke és pályázati koordinátora ismertette.

A technológia részletes tájékoztatásában kitért a KITE Zrt. által forgalmazott megbízható technikai eszközökre, amelyeknek alkalmazása a biztosítéka mind a pontos talajművelésnek, mind a vetés és tápanyag-utánpótlás hatékony s költségtakarékos végrehajtásának. Külön kitért a pozicionált beavatkozások jelentőségére, amelyek a közvéleménytől eltérően nem területméret-függőek. Felhívta a figyelmet a talajlazításos talajművelés előnyeire, melynek szemléltetésére számos ábrát láthattunk.

kitefotó: Demes Gy.

A sávos művelés teljes értékű, víztakarékos és a tápanyag-utánpótlásban is költséghatékony eljárás. A vetéspontosság kritériumánál rámutatott a frakcionált vetőmag fontosságára is.

Ezután Dr. Tóth Árpád, a KITE Zrt. Vetőmagkereskedelmi Üzletágának termeltetési és kereskedelmi koordinátora a cég szójatermesztés-technológiai fejlesztéséről és a fajtakínálatról tájékoztatta a résztvevőket. Áttekintést kaptunk a fajták növénymagasságáról, a hüvelyemeletek számáról és egy fontos feltételről, a hüvelyek talajtól mért távolságáról. Szólt a szójavetőmag-oltás feltételéről, a kétkomponenses baktérium alkalmazásáról (HiCoat).

A rendezvényt a fajták és hibridek, valamint a termesztéstechnológiához ajánlott gépek gyakorlati bemutatója zárta. Ebből az alkalomból kértük meg Kolop Lászlót, a Vetőmag-kereskedelmi Üzletág igazgatóját, hogy foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a KITE Zrt. kukoricatermesztés-technológiai ajánlatában.

A kukoricatermesztési technológiánk sok helyen és sok elemében megrekedt a nyolcvanas évek gyakorlatában. Ezek közül kiemelve a talajművelést ma is sokmenetes, ezért nem is lehet költséghatékony és nem túlságosan víztakarékos.

A másik kulcskérdés a tápanyag-ellátással kapcsolatos. Azzal valóban keveset foglalkozik a hazai szakirodalom és egyáltalán a hazai szakmai közönség is, hogy a tápanyagok hogyan mozognak a talajban, és a kijuttatott tápanyagok mennyire hasznosulnak. Nem beszélünk arról sem, hogy a foszfor és a kálium alig mozog a talajban. A teljes felületre kijuttatott foszfornak és káliumnak a ritka sortávolságú, 70 cm-re vetett növények mintegy 30-40 százalékát nem is érik el.

kite

fotó: Demes Gy.

Példának említem, hogy a 90-es években Németországban végzett kísérletek alapján kiderült, hogy a burgonyában a sorba helyezett foszfor-káliumból 30-40 százalékkal kevesebb is elegendő volt, hogy ugyanazt a termést elérjék. Miért? Mert azt a foszfort, amit odaraktak, mind elérte a burgonya gyökere. Ugyanez érvényes a kukoricánál is, hiszen 4-5 cm-ről tudja a gyökér felvenni a foszfort és a káliumot. A pozicionált foszfor- és káliumkijuttatás ezért fontos, így ugyanazzal a foszforadaggal vagy esetenként még kevesebb kálium-foszforral is abban az évben több termést lehet elérni.

Nézzük meg, mi a helyzet a nitrogén felvételével. A kukorica gyökere maximum 15 cm-ről képes felvenni a nitrogént, ugyanakkor viszont a nitrátlemosódás az egy adagban kiadott, nagy mennyiségű műtrágya esetében nagy veszteségeket tud okozni, hiszen a nitrogénadagolásnak olyan üteműnek kell lenni, amilyen ütemben a kukorica vagy más növény a felszabaduló nitrátot fel tudja venni. Amit nem tud felvenni abban az időszakban, annak egy része eltávozik a levegőbe, egy része lemosódik. Ezért a gyökér mellé kell tenni a tápanyagot, mert 15 cm-nél messzebbről nem tudja felvenni.

Nagyon fontos a fejtrágyázásnál az is, hogy csak akkor adjunk tápanyagot, amikor a növény azt fel tudja venni. Az N-lock alkalmazásának hatásában sokan kételkednek, de az egyértelműen látszik, hogy használatával egy menetet meg lehet spórolni. Ha nagyobb adag nitrogént akarunk kiadni, akkor a N felszabadulását lassítani kell. Így meg lehet oldani, hogy egy menetben nagy adagot tudjunk kijuttatni, amely egyúttal kis adagú, folyamatos ellátást biztosít.

kite

fotó: Demes Gy.

A mulcsos művelésről is szót kell ejteni, mert sok helyen a szármaradvány-kezelés még most sem megfelelő. Azt gondoljuk, hogy azt a szármaradványt, ami ott marad a kombájn után, majd a talajművelő eszköz elintézi. Nem. Nem tudja a talajművelő eszköz kezelni azt a szárat, amit nem aprítunk el és nem terítünk el egyenletesen a talajfelszínen. Tehát a talajlazítással kapcsolatos negatív tapasztalatok túlnyomórészt abból származnak, hogy elmaradt a szármaradvány-kezelés.

Ha felaprítjuk a szárat, akkor például az a moly áttelelését is megakadályozza, mert a 20 cm-es vagy annál nagyobb szár segíti a kukoricamoly áttelelését. Aprítsuk fel, és akkor nem tud benne áttelelni a moly. Lehet, hogy ez a művelet lassítja a betakarítást, de a másik oldalon a talajművelésnél költséget és időt takarít meg, aminek pozitív lesz a mérlege. Végül a harmadik nagyon-nagyon fontos kulcskérdés a homogén növényállomány, amelynek sokszor szintén elbagatellizáljuk a jelentőségét.

Tessék megnézni, hogy az USA-ban a technológiák mely elemei vannak kiszervezve szolgáltatásba. A gazdálkodó a tápanyagellátást szolgáltatásban végezteti, a növényvédelmet úgyszintén, de a vetőgépre nagyon nagy figyelmet fordít, és erre költi a legtöbbet. Ennek a magyarázata az egyenletes, homogén vetésben kereshető, ez az egyik döntő szempont a kukoricánál. A kalibrált vetőmag és a pontos vetéstechnológia a biztosítéka az egyenletes kelésnek és növényállománynak. És ez az, amit a KITE képes biztosítani vetőmag- és vetőgépkínálatában a gazdáknak az eredményes termesztés érdekében.