A brit nagyvárosok többsége ugyanis általában jelentős, potenciális városi farmoknak berendezhető, zöld területtel rendelkeznek. A parkok, illetve be nem épített területek átlagosan meghaladják a városok területének 35 százalékát. Ugyanakkor az országban értékesített gyümölcsöknek csak 16, a zöldségeknek pedig 53 százaléka származik belső termelésből – írja a hortidaily.com.

Sheffield város jelenlegi területén egy lakosra számítva 98 m2 terület lehet alkalmas zöldségek termesztésére, miközben az ország teljes szántóföldi zöldségtermő területéből csak 23 m2 jut egy lakosra. A szóban forgó városi belterületeket teljes egészében nyilván nem lehet kertészeti termelésre, ha azonban az ország fent említett (gyakorlatilag kihasználatlan) városi területeinek akár csak 10-12 százalékán sikerülne, az a teljes helyi lakosság évi zöldség-gyümölcs fogyasztásának a 15 százalékát tudná biztosítani.

Ez jelentős mértékben javítaná az ország önellátottsági szintjét az adott cikkcsoportban. Egy ilyen megoldás – hidropónikus termesztéssel kalkulálva – óriási megtakarítást eredményezne a termesztés és a szállítás költségeiben, nem beszélve az egész éven át (télen-nyáron) történő termesztési lehetőségről. További lehetőség lenne a tetőterek beltéri farmokká történő átalakítása a város lapostetős házaiban, amelyek együttes területe csak Sheffield vonatkozásában 32 hektárra becsülhető.