A fajtával szembeni ellenzéseket az a téves hír váltotta ki, hogy az A-vitamin dúsítás egy hal génjének beültetése révén jött létre. Ez azonban nem így, hanem egy génszerkesztés segítségével történt, azaz egy kukorica génjét talajbaktériumok útján vitték át az új rizsfajtába. Ehhez hasonló génátvitel az anyatermészetben spontán módon, százmillió számra előfordul.
Még mindig heves viták zajlanak a genetikailag módosított élőlények (GMO) körül.
A vita a közelmúltban ismét fellángolt, miután egy kínai iskola kísérleti jelleggel aranyrizsből készült ételeket adott a tanulóknak. A kísérlet félbeszakadt, mivel az USA Nemzeti Egészségügyi Intézete kifogásolta a tanulók szülei beleegyezésének hiányát. Ennek ellenére, a pozitív eredményeket az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.
Banglades kormánya viszont valószínűleg az idei évben várható nemzetközi jóváhagyása után napirendre tűzi annak termesztését. Nem valószínű, hogy a termesztés önmagában és egy csapásra felszámolja az éhínséget, de biztosan segít azon a mintegy 2,5 millió gyereken, akik nem jutnak hozzá ehhez a létfontosságú vitaminhoz, és akik közül emiatt (a rejtett éhínség miatt) 500 ezren évente megvakulnak.
A fejlődő országokban tapasztalt A-vitamin hiány a gyerekek között vaksághoz és halálhoz is vezethet.
Az aranyrizs a sárga színét magas A-provitamin tartalmától kapta, ami alapvetően szükséges a látóképesség fenntartásához, és egyben erősíti a szervezet fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességét is.
A fajta létrehozását irányító Potrykus és Beyer professzor egy nagyszabású humanitárius tervet vázolt fel, amely szerint a génmódosított aranyrizst a termesztésben lévő fajtákkal kereszteznék, és a hibrid fajtákból térítésmentesen osztanának vetőmagot a legszegényebb ázsiai és afrikai farmerek között. Ez lehetne az igazi hasznosítás.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
