Busa FKM forgókapás magágykészítő tavaszi géppróbák extrém talajoko

Ezekről a próbákról fogunk beszámolni röviden, de előtte nézzük meg kicsit alaposabban ezt a gépet! A Forgókapa a kézi kapa tökéletes gépesített mása, nem húzza az elemeket, a kések függőlegesen csapnak le, ennek köszönhetően nem dugul el és többek között kiváló rögaprító és gyomirtó képessége van.

A gép funkcionális egységei:

Kultivátor kapák – lazítási funkciót látnak el, a forgókapa alá dolgoznak lealvadt területeken.

Forgókapa – a gép lelke, összetett szerszám, ami a következő feladatokat végzi el: rögaprítás, alátakarás, gyomirtás, egyengetés, tömörítés.

Simító – míg a forgókapák kereszt irányú egyengetést végeznek, a simító feladata a hosszirányú egyengetés.

Henger – feladata a talaj lezárása. Esetünkben ez öntisztuló gumihenger, mely speciális, deformálódó profiljának köszönhetően apró rögös struktúrát hagy maga után.

Ezzel a kombinált magágykészítővel extrém körülmények között is készíthető ideális magágy, melynél a talaj felszínén, vetési mélységben laza réteg található, alatta magágy talp, végül egy kb. 70 cm vastag ülepedett talajréteg, amit a levegő át tud járni.

A géppróbák alkalmával az úgynevezett lágy-kemény talajtípussal találkoztunk, melynek jellemző tulajdonsága, hogy vékony a művelhető réteg, gyorsan kiszárad és nehezen művelhetővé válik. Érthető módon, a gazdák, a legrosszabb, legextrémebb területeket adták próbára. Találkoztunk szántásos- és forgatás nélküli technológiával is. Nem számít! Mindenhol megtaláltuk az ideális gépbeállítást.

Szántásnál célszerű, ha tavasszal a forgókapa végzi az egyengetést és a simítózást. A felszínen sekély, laza réteget hagy, ami megakadályozza a nedvesség elpárolgását, a talaj kicserepesedését, Tiszántúlon ez különösen fontos, hiszen kevés a csapadék. Lazított területnél a simítózásnak nincs nagy jelentősége, itt a kultivátor elemek lazító funkciója érvényesül anélkül, hogy a nedves részeket felhoznák a felszínre.

Szentes

A szentesi gazdaságban 90%-os vetésnél jártak, így nem sok lehetőség volt a próbára. Az első terület egy mostoha őszi szántás volt, amit az idő nem járt meg, erősen kigyomosodott. Nem tudták, hogy milyen eszközzel végezzék a tavaszi talajmunkát. A második terület egy talpán hagyott napraforgó tarló volt, ami egy forgatás nélküli művelést kapott.

Ilyen körülmények mellett, a nehéz szántóföldi kultivátorral előművelt területen látványosabb eredményt értünk el.

Szegvár

Szegváron extrém területek voltak, ahol szinte mindent kipróbáltak már, fogast, kombinátort, rövidtárcsát, nehéztárcsát, de az a tapasztalat, hogy aszályos április után a forgókapa jelenti az egyetlen megoldást. Egy Tisza melletti területet kaptunk, valamint Szegvár felső földjeinek egyikét. Mindkettő szántás volt, az első szikesebb, keményebb, a második rét, ez is kötöttebb, de a legnagyobb hátránya, hogy kigazosodott. A forgókapa egy menettel elmunkálta a szántást és kiaprította a gyomokat, a szántás tetejét elmunkálta, szétaprította, a henger a talajt visszatömörítette. Második menetben a durvább talajokon is garantált a siker.

Hódmezővásárhely

A Hódmezővásárhelyen 200 ha szikbe hajló, kissé vízállásos terület magágykészítése maradt el a sok csapadék miatt. Ősszel egy tárcsa + késes lazító kombinációval művelték meg a területet 25-30 cm mélyen, majd magára hagyták. Ezt követően erősen kigyomosodott, megülepedett a talaj. Az előművelés jó alapot biztosított a Forgókapának, így a kultivátor kapák használata nélkül is kiváló magágy készült.

A próba alatt csöpögött az eső, de a léces hengerrel ellentétben, a gumihengerek nem dugultak el. A léces hengerre rátapad a nedves talaj, majd magára szedi a szárazabbat, így eldugul, míg a gumihenger, egyedi geometriájának köszönhetően lerúgja magáról a talajt. Egy menetben a vizes, tömörödött talajt felhasította, a gyomokat kiművelte és vetőágy minőségű talajt hagyott maga után.