Meghatározó az optimális, növény igényeinek megfelelő tápanyag-gazdálkodás és az okszerű, előrejelzésen alapuló növényvédelem kivitelezése. Nagyon sokféle kórokozó és kártevő „fenyegeti” az állományt a tenyészidőszak során. Jelen cikk során a kórtani szempontból ősszel és tavasszal is fertőző fómás levélfoltosságról és szárrákról, valamint a repce-becőrontó betegségéről (alternáriás betegség), mint esetenként jelentős terméskiesést okozó betegségekről szeretnénk bővebben szót ejteni.

A kórokozó biológiája: A kórokozó (ivartalan alak: Phoma lingam- ivaros alak: Leptosphaeria maculans) a tömlősgombák (Ascomycetes) törzsébe, ezen belül a piknídiumos gombák, Sphaeropsidales rend Phoma nemzetségébe tartozik.

A fertőzést az aszkospórák indítják. Az aszkospórák az előző évi fertőzött keresztesnövények szármaradványain képződő termőtestekből (az ún. pszeudotéciomokból) szóródnak ki. Az aszkospóraképződés optimális feltételei többszöri csapadék és +15 °C körüli átlaghőmérséklet.

Minél többször jön csapadékos időszak a repcebetakarítás után a repcetarlóra, annál erősebb a fertőzésveszély. Az aszkospórák hónapokon keresztül képződhetnek és a szél segítségével több kilométer távolságra is eljuthatnak.

Az első tünetek a kelő repceleveleken megjelenő kifehéredő foltok, bennük fekete pontokkal. Később a fertőzött folt közepe ki is eshet. A fekete pontok az ún. piknídiumok, ezekből képződő piknokonídiumok szintén fontos forrásai a fertőzésnek. Piknokonídiumok keletkezhetnek repce árvakelésen vagy zöldítésnek vetett keresztesnövények levelein is!

repce

A repce nagyon igényes növény, sokféle kórokozó és kártevő „fenyegeti” az állományt a tenyészidőszak során

Ha az ősz enyhe és megfelelő nedvesség áll rendelkezésre a fertőzés rohamosan terjedhet az állományban. A levélfoltok nem okoznak komoly problémát, de a spórák fertőzhetik a gyökérnyakat és a szárat is. Az itt fellépő fertőzés már roncsolhatja az edénnyalábokat, fekete korhadás léphet fel.

A szárfertőzést minden elősegítheti, ami a szár/gyökérnyak roncsolódásával jár. Ilyen tényezők pl. a rovarkártétel (bolhafélék, szárormányos), fagy hatására bekövetkező szárrepedés vagy gyökérnyak sérülés erős szél hatására. A szár fertőzése következtében a szövetbe bemaródó, barna, feketés színű rákos sebek alakulnak ki. A fertőzés következtében a növény bélállománya szürkés-feketés színűvé válik.

Az ilyen fertőzött növényeknek megszűnik a víz- és tápanyagszállítása, a növények idő előtt kényszerérettekké válnak. Súlyos fertőzés esetén a betegség a becőszintre is felhúzódik, és a becőkben lévő magok fertőzése is megtörténik.

A terméskiesés általánosan 10-20 %-os, de extrém esetekben elérheti a 60 %-ot is!

A fóma mellett szükséges még említést tennünk a repce másik, sokszor jelentős termésveszteséget okozó betegségéről is, ez pedig a repce-becőrontó betegség, azaz az alternária. Két kórokozóját különböztetjük meg, egyik az Alternaria brassicae, illetve Alternaria brassicicola (ivartalan alak), illetve Leptosphaeria napi (ivaros alak).

A betegség jellegzetes tünetei a becőkön megjelenő fekete foltok, valamint a magok idő előtti kipergése. Meleg, párás időben a betegség gyorsan elterjedhet az állományban. A gomba fertőzött magokon és növénymaradványokon marad fenn. Figyelemmel kell lennünk továbbá a becőormányosok jelenlétére is, hiszen ezek kártételükkel fertőzési kaput nyitnak a betegség kórokozóinak. Fontos azt is megemlíteni, hogy az állományban már látensen jelenlévő kórokozó is komoly problémát jelenthet a szár gyengítő hatása miatt.

Mit tudunk tenni ellene?

Meg kell akadályoznunk a fertőzés betelepedését az állományba. A Syngenta vizsgálatai alapján a legmegbízhatóbb védelmet a difenokonazol hatóanyag nyújtja a fóma és az alternária ellen (1. ábra), amely a cég három repcében alkalmazható készítményében is megtalálható (Toprex, Magnello, Amistar SUN). Ezen készítmények alkalmazásával folyamatosan biztosítható a difenokonazol jelenléte, mely védelmet biztosít a repce teljes tenyészidőszakán keresztül.

Zsíroldékonysági tulajdonságai kimagaslóak, ennek megfelelően könnyen átjut a levelek viaszrétegén és a levélszövetbe bejutva azonnal érvényesül preventív és kuratív tulajdonsága. Mozgása a kezelt növényekben csúcsirányú (akropetális) és transzlamináris (levél keresztmetszetén át történő).

1. ábra

1. ábra: Egyes hatóanyagok hatékonysága a repce betegségeivel szemben (forrás: Syngenta fejlesztői kísérletek)

A fómás foltok ősszel általánosan a 4-6 leveles repcén jelenhetnek meg először. Ez az az időpont, amikor amúgy is permetezni kell az állományt regulátor hatású készítménnyel. Az alternária első foltjai is kelő – szikleveles repcén jelentkeznek. A Toprex őszi kijuttatásával megakadályozhatjuk a fómás és alternáriás fertőzést, 0,4-0,5 l/ha dózisban kijuttatva megbízható védelemmel látjuk el növényeinket.

A Toprex alkalmazásával az őszi fertőzést megakadályozzuk, de a tél folyamán a fóma kórokozója tovább fertőzhet. Mivel a Toprex egy vegetációs időszakban egy alkalommal használható, a tavaszi védekezésre a Magnello nyújtja a legjobb megoldást.

2.ábra

2. ábra: Fómás fertőzöttség szintje az egyes kezelések esetében (forrás: Syngenta fejlesztői kísérletek, CZ, n=5, 2014)

A Magnello fóma elleni hatékonysága szintén kiváló (2. ábra), és biztos megoldás tavaszi gombaölő szeres/regulátoros kezelésre, akár a nagy-repceormányos és/vagy repce-szárormányos elleni inszekticides védekezéssel egymenetben.

A kezelés rövidíti a szárhosszúságot (magasságot), serkenti az oldalelágazások számát, ennek megfelelően növekszik a várható termés mennyisége. A difenokonazol mellett tebukonazolt is tartalmaz, amely a repce-becőrontó (Alternaria brassicae) betegség elleni védelem mellett a regulátorhatásért is felel.

A termék ajánlott dózisa 0,8 l/ha, a kijuttatás javasolt időpontja szárbaindulás kezdetétől sárgabimbós állapotig bezárólag terjedő időszak.

A repcében már bevált védekezés a virágzás kezdeti gombaölő szeres kezelés. A Syngenta Kft. erre az Amistar Sun készítményét javasolja 1,0 l/ha dózisban kijuttatva, amely azoxistrobin tartalma mellett szintén difenokonazolt is tartalmaz, így kiváló hatékonyságú a fómás, az alternáriás és a szklerotíniás betegségek ellen.

Ezenkívül az Amistar Sun-nak, mint minden azoxistrobin tartalmú gombaölő szernek megvan a zöldítő, növény stimuláló élettani és termésnövelő hatása.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Syngenta Kft. Magnello készítménye kiemelkedő hatékonysággal rendelkezik a repcetermesztés sikerességét nagymértékben befolyásolni képes fómás és alternáriás betegségek ellen, emellett regulátor hatású készítmény is, tavaszi kijuttatásával a termésbiztonságot nagymértékben fokozhatjuk.

Horváth András
fejlesztőmérnök, Syngenta Kft.

Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, Syngenta Kft.