Nobel-díjas előadó

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 55. Közgazdász-vándorgyűlésén nem kisebb szakember, mint Thomas J. Sargent Nobel-díjas közgazdász, a racionális várakozások elméletének egyik úttörője volt a megnyitó plenáris ülés egyik előadója. A professzor az eszközárbuborékokról beszélt, vagyis arról a piaci lufi jelenségről, amikor a piaci árak valós értéktől elrugaszkodva, jellemzően spekulatívan emelkednek. A háromnapos konferencia záró plenáris ülésén szót kapott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki arra mutatott rá, hogy a jövő legfontosabb kérdése a versenyképesség javítása, és beszélt a kormányzat azon törekvéséről, amelynek célja a gazdaság járműipari függőségének csökkentése, és a feldolgozóipar, és egyéb ágazatok megerősítése.

Válságból kilábaló EU

A közgazdászok legrangosabb tanácskozásán külön szekció keretében boncolgatták a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszergazdaság aktuális kérdéseit, problémáit, kihívásait Zöldréti Attila levezető elnök irányításával. Jelenleg nem áll fenn olyan jellegű politikai veszély, amely eredményeként komolyabban megnyirbálnák az agráriumot érintő támogatási forrásokat – vélekedett a szekciótanácskodás első előadója, Fazakas Szabolcs. Az Európai Számvevőszék tagja az unió előtt álló kihívásokat vázolta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egy év alatt jelentősen megváltozott az unió gazdasági-pénzügyi helyzete. Az EU kilábalt a válságból, csökkent a munkanélküliség, konszolidálódott az euró válsága, és kiegyensúlyozott fejlődés jellemzi. Szerinte egy önbizalommal teli, a feladatait politikai szinten is kibővítő, kezdeményező Európai Bizottsággal van dolgunk, és ezt a magyar agrárium döntéshozóinak is szem előtt kell tartaniuk.

Fazakas Szabolcs: "Az EU kilábalt a válságból" – fotó: Agroinform.hu

Tudásalapú élelmiszeripar

A magyar gazdaság minden területén, így a mezőgazdaságban is létkérdés a versenyképesség javítása. Ehhez például a tudásalapú élemiszergazdaság fejlesztésére, a tudásátadási csatornák teljes megújítására, valamint az innováció ösztönzésére van szükség – szögezte le Feldman Zsolt. Az agrártárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a továbblépési irányok meghatározásánál létfontosságú az információalapú gazdaság erősítése, a digitalizáció szélesebb körű elterjesztése a szektorban.

A termelékenység mellett kiemelten fontos a termelés hozzáadott értékének növelése, de van még tennivaló hálózatosodás terén is, hiszen a jelenleginél jobban szervezett termékláncok kellenének. A jövő kihívásai között egyre fontosabb szempont a fenntartható termelés, a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható kezelése is.

Források 2020 után

A gazdálkodók körében mindennapos téma a 2020 utáni időszak uniós finanszírozása. Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásától, ezért Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára ennek jövőjéről tartott előadást a vándorkonferencián.

„Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják” – mondta el a konferencián az államtitkár. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is elérhetőek legyenek a vissza nem térítendő támogatások. A magyar érdek az erős, két pilléres KAP fenntartása 2020 után is, lényeges, hogy a magyar pénzek ne csökkenjenek, illetve hogy a KAP-on belüli hazai részesedés változatlanul 3,2 százalék maradjon. Vidékfejlesztés terén fontos, hogy fennmaradjon az átjárhatóság és rugalmasság a beruházási és egyéb támogatási lehetőségek között. Az államtitkár úgy látja, egyszerűsítésre szorulnak az öntözési beruházásokra vonatkozó szabályok is.

Kis Miklós Zsolt: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is elérhetőek legyenek a vissza nem térítendő támogatások – fotó: Agroinform.hu

Kulcsszó: modern technológia

Szándékosan provokatív előadást tartott Éder Tamás, a Bonafarm PR- és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, aki az agrárkamara élelmiszeriparért felelős alelnöke is egyben. Az élelmiszeriparban is óriási tempójú technológia fejlődése, így a LED világítás alapú zártkerti növénytermesztés, a 3D-s élemiszer nyomtatás, a nanotechnológia vagy a genomszerkesztés élelmiszeripari alkalmazása, a precíziós gazdálkodás már nem sci-fi, hanem a valóság, amely néhány év, évtized múlva a polcokról leemelhető élelmiszerek előállításában is szerepet kaphat. A fejlődés folyamatos, hiszen pl. a laboratóriumi húselőállítás során 2013-ban 12 dkg hús előállítása 330 ezer USA dollár volt, addig 2016-ban már 4500 dollárból megoldották ezt. Nem is beszélve azokról az előnyökről, amit az állatjóléti, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi vagy a gyógyszer rezisztencia aspektusok jelentenek.

Éder Tamás szerint a technológiai fejlődés eredményeként új termékek jelennek meg a piacon, amelyek a tömegtermékek területére is beépülnek. Ennek köszönhetően a modern élelmiszergazdaság a korábbinál lényegesen hatékonyabb és erőforrás-takarékosabb, környezetbarátabb ágazat lesz, amely olcsóbban, jobb minőségben, sőt az egyedi igényekre reagálva lesz képes élelmiszert előállítani a növekvő népesség igényeinek kiszolgálására. „Az a társadalom, amelyik a fejlődés folyamatainak ellenáll, lemarad” – zárta le előadását az élelmiszeripari szaktekintély, aki szerint illúzió egy egész ország élelmiszeriparát a réspiacok (bio, organikus, kézműves stb. termékek) kiszolgálására alapozni.

Éder Tamás: „Az a társadalom, amelyik a fejlődés folyamatainak ellenáll, lemarad” – fotó: Agroinform.hu

A legújabb technológiák használatának fontosságát hangsúlyozta előadásában Mádi Zoltán, az MKT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke is, aki „agrárhősöket” mutatott be, mások mellett a nemrég elhunyt nádudvari Szabó Istvánt, a KITE örökös elnökét.

A stratégia hiánya

A versenyképességhez elengedhetetlen, hogy egy adott ágazat megfelelő stratégiával rendelkezzen. A témáról a szekció utolsó előadójaként Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének egyetemi docense beszélt. Tapasztalatai szerint a magyar mezőgazdaságban jelenleg túl sokféle stratégia létezik, hiszen a nemzeti agrárstratégia mellett van vidék, szőlő-bor ágazati, digitális agrár, élelmiszergazdasági stb. Jámbor Attila úgy látja, a régió országa elhaladnak mellettünk stratégia gondolkodásban, és ez nagyban kihat a teljesítményünkre is. Szerinte hiányzik a hosszú távú és megvalósítható prioritások és célok felvázolása. Fontos lenne a versenytársak stratégiájának ismerete, valamint hasznos lenne a jó gyakorlatok és ötletek átvétele is.