Amint Nancy Moran professzor, a kutatás egyik irányítója elmondta, rájöttek arra, hogy a méhek emésztőrendszerében – az emberek és állatok szervezetéhez hasonlóan – biológiai üzemként működő baktériumok vannak jelen, amelyeknek génsebészet segítségével módosított változata felhasználható a védelemben. A manipulált baktériumokat cukros-vizes oldatban viszik be a méhek szervezetébe.
A génsebészeti beavatkozás után az említett baktériumok gyors fejlődésnek indulnak, és ellenanyagot termelnek a veszélyes kórokozókkal szemben. A méhek legnagyobb ellenségének számító varroa atkák gyakran a szárnydeformáló vírussal egyszerre támadják meg a méhcsaládokat, mivel a legyengült rovarokat a vírusok könnyebben megfertőzik.
A házi méhek évente mintegy 20 milliárd dollárral járulnak hozzá az USA növénytermesztésének értékéhez – fotó: Shutterstock
A kísérletek azt mutatják, hogy a kezelés révén a méhek túlélési valószínűsége 35 százalékkal, míg az atkák 70 százaléka a kezelést követő 10 napon belül elpusztul. A két kártevő ellen a kezelésnél két különböző baktériumtörzset használnak fel, illetve oltanak be.
Az Amerikai Méhészeti Egyesülés becslése szerint a házi méhek évente mintegy 20 milliárd dollárral járulnak hozzá az USA növénytermesztésének értékéhez, és pótolhatatlan szerepet játszanak a világ élelmiszer-termelésében. Nélkülük több tucat növényfaj egyszerűen eltűnne, illetve azok termése minimálisra csökkenne.
Ezért a Texasban a méhek megmentésére kidolgozott (vagy bárhol más helyen felfedezett) védekezési módszer világszerte óriási jelentőséggel bír a növénytermesztés lehetőségeinek fenntartása és ezáltal az élelmiszer-ellátás egyre kritikusabbá váló problémáinak megoldása szempontjából.
_fill_100x75_0.jpg)
