Szeptember Őszelő / Földanya hava / Szent Mihály hava A régi rómaiak hetedik hónapja, innen neve septem (hét), így alakult, hogy hetedik hónapnak hívjuk a kilencediket. Nálunk a tanítási év kezdetéről híres. Szeptember 1. Egyed napja E napon kezdték meg a búza, rozs vetését, ez az iskolakezdés ideje is. Az Egyed napi esőből esős őszt jósoltak, ellenkező esetben pedig száraz időt. A szőlőérés idejét jelezte, hogy e naptól kezdve állítottak a hegyközségek csőszöket. Szeptember 5. Lőrinc napja A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja, a fás növények meg-állnak fejlődésükben. A "lőrinces" dinnye már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Szeptember 8. Kisasszony napja Szűz Mária születésének napja, de számon tartják úgy is, mint ősi pogány őszkezdő napot. „Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik: a megfigyelések szerint általában e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándor-madarak. A XI. század óta tartják számon. Az egész magyar területen kedvelt búcsúnap. Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a gabona vetését. Ez a dióverés napja is. Szeptember 12. Mária napja Szűz Mária neve napja, Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza a XVIII. századtól a magyar területen rohamosan terjedt. A kultuszt a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette. Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket. Szeptember 21. Máté napja Ez az őszi napéjegyenlőség napja, jelentősebb ünnep nem kapcsolódik hozzá. Szeptember 19. Szent Mihály napja Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.