Így levegőtlen talajszerkezet mellett, száraz gyökérközeg esetén, kedvezőtlen kémhatás ellenére is hasznosulni tudnak a kijuttatott tápanyagok. Lényegesen kisebb mértékben befolyásolja az elemek felvételét más ionok koncentrációja, például a közismert ionantagonizmus (pl. meszes talajok, egyoldalú trágyázás stb.).
Segítségével kedvezően befolyásolható a gyökerek növekedése, működése, mindenekelőtt tápanyagfelvétele. Ezáltal javítható a talajból történő tápanyagok felvétele és hasznosulása is.
Sok esetben hangsúlyozzák olcsóságát. Mégis a gyökéren keresztüli tápláláshoz képest drágább, mert maguk a lombtrágyatermékek is drágábbak, mint a talajtrágyák, továbbá egy-egy alkalommal csak kisebb mennyiség juttatható ki belőlük – bár a lombtrágyák jelentős része más készítményekkel (pl. növényvédő szerek) keverhetők, egyszerre adhatók.
Lombtrágyázással csak kis mennyiségű tápanyagot lehet hatékonyan kijuttatni, növénykultúrától és tápelemektől függően, az összes igénynek:
• nitrogénből, foszforból és káliumból 1-3%-át,
• magnéziumból, kalciumból 10%-ot,
• kénből és vasból 40-50%-ot,
• mikrolemekből (bór, mangán, cink, molibdén stb.) 80-90%-ot.
A fentiekből adódóan – a költségeket átszámítva egységnyi kijuttatott tápanyagmennyiségre – drágább trágyázási megoldásnak tekinthető, mint a talajon keresztüli tápanyag-utánpótlás, ugyanakkor hatékonysága és egyéb előnyei miatt nagy jelentősége van a növénytermesztésben.
Előfordul, hogy a lombtrágyázás nem váltotta be a hozzá fűződő reményt, a várt hatásfok elmarad, amire az idén számos példa akadt a rendkívül meleg és időnkénti légköri aszály következtében. Ilyen esetben nem mindig a készítmény rossz, a gyenge hatásfoka a helytelen alkalmazásra és a kedvezőtlen időjárási viszonyokra is visszavezethető.
Lombtrágyázással csak kis mennyiségű tápanyagot lehet hatékonyan kijuttatni – fotó: Shutterstock
Ezért a lombtrágyázásnál a következő általános szabályok betartását javasoljuk:
• Lombtrágyázáshoz minden esetben jó minőségű lágy vizet használjunk, mert a lombtrágya hatóanyaga kemény vagy erősen szikesítő (magas EC-értékű) vízben azonnal kicsapódhat, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakul át.
• Jobb hatásfok érhető el és kisebb a perzselési veszély is, ha hígabb oldatot készítünk. Inkább gyakrabban ismételjük meg a permetezést, mint túl tömény oldatot használjunk.
• Párás időben, továbbá a reggeli és esti (délutáni) órákban a lombtrágyázás hatásfoka jobb.
• A lombtrágyaoldat EC-értéke – ami összetevődik a lombtrágya töménységéből, a növényvédő szer töménységéből és az öntözővíz sótartalmából – együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t.
• A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek.
• A lombtrágyát elsősorban a fiatalabb levelekre, hajtásokra juttassuk, mert ott gyorsabban hasznosítja a növény (bizonyos tápelemeket, pl. mikroelemeket nehezebben képesek az idősebb levelek felvenni.).
•15 0C alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21-25 0C felett bizonyos bomlások, vegyületek gázosodása történhet meg, ami nemcsak abban jelentkezik, hogy rosszabb a hatásfoka a készítménynek, hanem abban is, hogy már a lombtrágya hígabb töménységben is perzsel. Lehetőség szerint 16-20 0C-os vízben oldjuk a lombtrágyát, 16-18 0C-os vízzel permetezzük ki.
• Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze.
• A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a por alakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldat formájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.
Ne felejtsük el! A lombtrágyázás ugyan nagyon hatásos, de nem helyettesíti a gyökéren, illetve a talajon keresztül végzett fejtrágyázást. Meglehetősen kevés az így kijuttatott tápanyagmennyiség, hektárra átszámítva mindössze 1-2 kg. Nagy termésátlagok eléréséhez a tápanyagok visszapótlását a gyökéren keresztüli trágyázásra kell alapozni, és ezt a lombtrágyázással – az említett esetekben – csak kiegészíteni lehet!
_fill_540x300_0.jpg)
