Ha arra gondolunk, hogy a műtrágyák elterjedéséhez és általános használatához kb. 100 év kellett, akkor azt mondhatjuk, hogy az útnak az első harmadánál tartunk. Az első ilyen készítmény kb. 30 éve került forgalomba. De valóban csak az 1980-as években indult a talajbaktériumok használata? Ezt azért így nem merném kijelenteni!
Jószerivel sajnos már csak azok a gazdálkodók emlékezhetnek az istállótrágyák rendszeres, 4-5 évenkénti használatára, akik már több mint 40 éve gyakorolják e szakmát.
Manapság jó, ha egy-egy táblára 10-12 évente kerül szerves trágya.
Az elmúlt 80 év hazai szervestárgya-, műtrágya- és növényvédőszer-felhasználási adatai:
/Dr. Márai Géza, Új adatok a környezet-táplálkozás-egészség összefüggésrendszerben (2013)/
|
(*NPK = Nitrogén, foszfor, kálium)
Ahogy régen volt – A szerző felvétele
Nem véletlen, hogy az állatállomány csökkenésének és így a hiányzó szerves trágya pótlására kezdődtek a kutatások a talajbaktériumok alkalmazására.
Az istállótrágya használatával három fontos dolgot ért el a gazda:
• tápanyagot pótolt a területen, melynek hatása három, esetenként négy évre is kiterjedt,
• megváltoztatta a talaj szerkezetét, ezzel annak vízháztartása és művelhetősége javult,
• a talaj pH-ját közömbös (7 pH) tartományban tartotta, vagy tolta el, ezzel a termesztett növények igényét jobban kielégítette.
A múlt század második felétől a csökkenő szerves trágya mennyiségét fokozott műtrágyaadagokkal kellett pótolni. Ezzel a korábbi eljárással szemben csak az egyik fontos kritériumot, a tápanyagpótlást lehetett biztosítani.
Az egyoldalú műtrágyahasználat „eredménye” az egyes termények minőségromlása
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: 1985., gyógyszeripari vállalat Geigy (Svájc), 1996., Lebensmittellabor Karlsruhe / Szanatórium Oberthal. Tudjon meg többet a "Risiko vitaminmangel" c. könyvből.
A XXI. század első éveiben már jól látszott, hogy
a talajok szerkezetében az elmaradt szerves trágyával bekerülő baktériumtömeg hiánya egyre gyorsuló ütemű romlást indított el.
Ez a talaj tömörödését, a talajmorzsák szétesését és ezzel a kapilláris rendszer megbomlását idézte elő. A fokozott műtrágyahasználat a talajok kémhatásának savanyodásához vezetett. Ezeknek a folyamatoknak a hatására nőtt az évenkénti termésingadozás és ennek következtében a növénytermesztés jövedelmezőségének bizonytalansága.
A talajtannal foglalkozó kutatók már viszonylag hamar felismerték, hogy a mikrobiológiai eljárást (istállótrágyázást) kémiai anyagokkal nem lehet pótolni. A felismerés nyomán elkészült az első talajbaktérium-készítmény hazánkban. Ezt viszonylag hosszabb szünet után, közel húsz év elmúltával követték csak az újabb készítmények. Az első ilyen jellegű mix mindössze két baktériumtörzset tartalmazott. A később kifejlesztett készítményekben 3-5-7 törzset is sikerült összerakni. Egy-egy mix összeállítása a baktériumtörzsek nagyfokú különbözősége miatt bonyolult tudományos feladat.
A több évtized alatt kifejlesztett készítmények mindegyike azt célozta, hogy az istállótrágya hatását minél jobban tudják pótolni. De vajon miért terjed a használatuk viszonylag lassan a felhasználók körében? Ennek több oka is van. Talán elsőként a mezőgazdaság mint szakma konzervativizmusát említhetjük. Ezt mutatja a bevezetőben már említett műtrágyák elterjedésének lassúsága. Közel száz év kellett ahhoz, hogy használatuk általánossá váljon, pedig hatásuk szemmel is követhető, gondoljunk például a nitrogén fejtrágya zöldítő hatására.
A talajok szerkezetében az elmaradt szerves trágyával bekerülő baktériumtömeg hiánya egyre gyorsuló ütemű romlást indított el – fotó: Shutterstock
A mikrobiológiai készítmények talajszerkezetre gyakorolt hatása közel sem ennyire látványos, bár legalább annyira fontos a termésmennyiség, illetve a termésbiztonság szempontjából. Sajnos maguk a talajbaktérium-forgalmazók egy részének túlzott, nem megalapozott ígéretei is elbizonytalanították a gazdákat.
Másrészről, ha nem is nevezhető jelentősnek, de mindenesetre új technológiai elem megjelenését jelenti ezeknek a mixeknek az alkalmazása. Ennek elsajátítása megfelelő propaganda hiányában igen lassan halad. Sajnos az oktatási intézmények, beleértve a felsőfokú oktatást is, nem igazán érdekeltek abban, hogy ezeket az eljárásokat tananyagaikban figyelembe vegyék.
A gazdáknak az az érdeklődő, az újra fogékony, a talajainak állapotát ismerő része, aki egy vagy akár már húsz éve alkalmazza a talaj javítását vagy a cellulózbontást mikrobiológiai készítménnyel, még gyakran ma is keresi a válaszokat egyes kérdésekre. Például egy-egy mix esetében mennyi idő múlva kell elvégezni annak bedolgozását? Vagy: mennyi idő múlva végezhetünk újra talajművelést a baktériumok kijuttatása után? És más, ehhez hasonló kérdésekre.
Következő cikkünkben erre és az ehhez hasonló kérdésekre igyekszünk megadni a választ.
Ehhez várjuk az Ön kérdését, hozzászólását, esetleges aggályait!
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
