A rendkívüli gyors felmelegedés és száradás miatt a talajfelszín, amit a gyakori eső tömörített, most repedezik. A múlt hét sor még előfordultak helyi záporok, zivatarok, amelyek ott adtak még egy kis víztartalékot, de alapvetően a száradás lett a jellemző. A hőmérsékleti csúcsok hirtelen 30 oC fölé kúsztak, s most ezen a héten tartósan ott is maradnak, a hét második felében 36-38 oC is elképzelhető. Megviseli ez az embereket is, és a növényektől is gyors alkalmazkodást kíván.
A mostani meteorológiai előrejelzés vasárnaptól (június 16.) változást ígér, egy kicsit alacsonyabb hőmérsékletet és gyakori esőt. Ilyen gyorsaságú és mértékű vízvesztés mellett egyáltalán nem lenne felesleges egy újabb esős időszak. Medárd eddig nem adott esőt, de még jöhetnek mediterrán légtömegek.
Az őszi árpa már tejesérésben van, az őszi búza is elvirágzott, már a szemet neveli. A lisztharmat-fertőzöttség a múltkorihoz hasonló mértékű, nem emelkedett (gyenge mértékű, 6-10%). A felső levélemeletek továbbra is mentesek a kórokozótól.
A sárgarozsda újabb fertőzése nem jellemző (úgy tűnik, a korábban fertőzött táblákon sikerült megfogni a betegséget), ez a felmelegedés pedig a kórokozó ellen dolgozik. Az előbbivel ellentétes megállapítást kell tenni a vörösrozsdára, több táblán megfigyelhetőek a betegség első tünetei (sporuláló).
A búza alsó levelei (melyek korábban is már élettani eredetű foltossággal sújtottak voltak) elkezdtek felszáradni. Több táblán a felső két levélemelet és a zászlós levél asszimilációs szerepével lehet számolni, melyek technológiától, fajtától stb. függő mértékben egészségesek.
A virágzó állományokban a fuzárium elleni védekezés során a rozsda elleni védekezésre is figyelni kell, mert ha kedvezővé válik az időjárás, a betegség terjedésére lehet számítani (a rozsdatelepek a felső levélemeleteken és a zászlós levélen is megtalálhatók elszórtan). Fuzáriumtüneteket még nem találtunk, és még mindig van értelme a megelőző védekezések elvégezésének.
Kalászon megjelentek búzában is a szeptóriás pelyvafoltosság tünetei. Jelenleg gyenge mértékű fertőzöttség (1-5%) jellemző az állomány ~0,5-1%-án.
Őszi árpában a lisztharmat terjedése hasonló az előző hetihez (gyenge-közepes mérték), a kalászt, illetve a felsőbb levélemeleteket továbbra sem érinti a betegség. A kalászon a szeptóriás pelyvafoltosság tünetei kismértékben növekedtek, gyenge fertőzöttség jellemző (1-5%). A törperozsda fellépése a sikertelenül védett táblákon jelentős. Ahol később avatkoztak be, ott sajnos már nem lehetett megvédeni az állományt, 50-75%-os a lombkár. Déli tájakon, meleg fekvésben az árpatáblák felszáradását, sárgulását lehet már látni, az érés folyamatban van.
A poloskák alacsony népességgel fordulnak elő, a kártétel is alacsony, legfeljebb észlelési szintű. A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszibúza- és ősziárpa-állományokban csökkent, legfeljebb gyenge erősségű. Újabb lárvakártétel a héten már nem volt jellemző (a korábban védett állományokban egyáltalán nem), valószínűleg a meleg, száraz időjárás is gátolta azt.
Zabban tartotta magát a létszám. Imágók (párosodók is) megtalálhatók, de a lerakott tojásokból a lárvakelés mértéke és a károsítás is kérdéses lesz a meleg, száraz idő miatt.
Az őszi káposztarepce a becőket neveli, a magvak kezdenek színesedni, de a Dél-Alföldön már 10%-ban érett, fekete, kemény magvak vannak a becőkben. A múlt hét közepe táján találtuk meg az első szklerotínia- és fómatüneteket a száron (illetve az elágazások felsőbb részein is).
Gnomóniás szárfoltosság repcén.
A betegség terjed, így mostanra a tünetek gyakorisága jelentősen emelkedett, s a fehérpenészes szártőkorhadás esetében intenzíven sporuláló foltokat, esetenként már kialakult szkleróciumokat lehet találni. Az állományok alsó része rendkívül párás, így a betegségek újabb fertőzésének, terjedésének kedveznek a körülmények.
A szklerotínia előfordulási gyakorisága a táblák mélyebb fekvésű részein ~5-8%-os, a tájegységek tekintetében a Dunántúl kicsit magasabb fertőzöttséggel, míg az Alföld kicsit alacsonyabb fertőzöttséggel jellemezhető. A fómatüneteket eddig csak észlelési szinten találtuk, de a betegség erősödése várható a későbbiek során. Közepes mértékű lisztharmat-fertőzöttség tapasztalható több repcetáblán.
Szklerotiniás szártőkorhadás, már a szkleróciumok is láthatók.
A levéltetvek észlelési szintű előfordulása jellemző az állományokban.
A napraforgó mindent megkapott a természettől, s intenzíven növekedik. A levéltetvek legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttsége látható. A később vetett vagy fejlettségben hátramaradt állományokban növekvő mértékű az atka, és kisebb mértékű a tripszfertőzöttség. A közönséges kétfoltos takácsatka minden fejlődési alakja előfordul, a tojásrakás is megkezdődött. Az alsó és felső levelek károsodása 1-10%-os mértékű. Ez a meleg és további csapadék sokat segítene a napraforgónak (mint ahogy a kukoricának is).
A kultivátorozásoknak is itt lenne az ideje, a tömörödött, kiszáradó talajállapoton sokat segítene, mégis késlekednek a gazdák. Fel kell készülni a szár- és levélfoltosságok elleni védekezésekre, hiszen szórványosan már megjelent az alternáriás levélfoltosság tünete az alsó leveleken. Megkezdődött a mezei poloskák betelepedése.
A kukorica is megindult, 7-9-11 leveles állapotot ért el. Továbbra is aktualitása van a gyomirtásoknak, ahol eddig nem tették. A fénycsapda fogása alapján a kukoricamoly a Dunántúlon még nem rajzik, vagy csak kis számban repül. Ezzel szemben az Alföldön folyamatos a kártevő rajzása, s a fogások alapján nagy tömegű a populáció. A kukoricabogár lárvakártételét még nem észleltük.
A burgonya teljes virágzásban van. A felmelegedő időjárás a burgonya fejlődését felgyorsította, a sorok záródnak. A száraz időjárás az alternáriás betegségnek kedvezett. Az alsó leveleken gyenge mértékű fertőzöttség látszik. A burgonyavész tünete több táblában észlelhető az Alföldön, helyenként a fertőzöttség mértéke közepes, illetve erős szinten mozog, elsősorban a korai vetésű állományokban. További fertőzés fellépésére a reggeli harmatképződés következtében lehet számítani. A Dunántúlon még nem találták meg a betegség tüneteit (kezelt állományban), de ha csapadék érkezik, a betegség „berobban”.
A burgonyabogarak lárvakelése a múlt héten megindult (az Alföldön inkább folyamatos), a hétvégére tömegessé vált (a kelő lárvák elleni védekezéseket el is kellett végezni). A tojások ~60%-a kelt ki. Az erősen fertőzött táblákon újabb védekezések szükségesek lehetnek (készítménytől függően).
A borsó aszkohitás betegsége, a borsó pszeudomonászos zsírfoltosság megjelenése az alsó leveleken általános. A levéltetű-kolóniák gócokban kisebb-nagyobb mértékű előfordulása megfigyelhető. A borsótripsz szinte minden táblában fellehető, helyenként kialakult erős fertőzések a gátolják hüvelykötődését és -fejlődését. A borsóperonoszpóra első tünetei megjelentek, észlelési szinten fordul elő a megbetegedés, egyes táblákban azonban erős fertőzési gócok tapasztalhatók.
A gyümölcsfák is intenzív növekedéssel reagáltak a csapadékra és a felmelegedésre. Almában a varasodás újabb jelentős fertőzésének átmeneti gátat szabott a száraz időjárás. A tünetek nem erősödtek sem levélen, sem gyümölcsön. Gyümölcsön továbbra is gyenge-közepes mértékű fertőzöttség látható, levélen közepes-erős mértékű (4-5 skálaérték) a kevésbé intenzíven védett ültetvényekben. Az intenzív védekezést folytatni kell, mert a betegség lappangási ideje jelentősen lerövidült (~8 nap). A fertőzési nyomás valamelyest csökkent a csapadék és a tartós levélnedvesség-borítottság hiánya miatt.
Almavarasodás tünete levélen.
A lisztharmat újabb fertőzésének viszont kedveznek a körülmények, így az újabb hajtások, levelek fertőződése valószínűsíthető. Védelem szükséges.
Az almamoly egyedszáma újra csökkenő, a fogás 3 db hím/csapda/hét, de tudjuk, az almamoly hektikus rajzása gyakori jelenség, és térségenként eltér. A helyi csapdázás, követés nem nélkülözhető.
A zöld almalevéltetű felszaporodása enyhült, nem növekedett. Közepes-erős fertőzés jellemző a hajtások ~3-5%-án ott, ahol még nem védekeztek. Az almalevél-aknázómoly rajzása újra elindult, 15-17 db hím/csapda/hét fogással (főleg hétvégi fogás, tehát valószínű, hogy emelkedni fog). A kártevő első nemzedékének nem kedvezett a hűvös, esős májusi időjárás, így kártételt sem nagyon találni.
Az almalevélatka felszaporodása látható több ültetvényben, 4-5 db kifejlett atka/levél mennyiségben. Védelem indokolt.
Almalevélatka.
Körtében a körtelevélbolha-fertőzöttség hasonló az előző hetihez, természetes populációcsökkenés a tartósan száraz, meleg időben várható. A hamvas körtelevéltetű károsítása továbbra is jelentős, nem csökkent. Ahol fellép a kártevő, védekezés szükséges!
A körtevarasodás gyenge mértékű levéltünetei figyelhetők meg. Megjelentek a körterozsda első tünetei, mostanság kedvez az időjárás e betegség terjedésének.
A csonthéjasok növényfajtól függően szedésre érettek vagy még csak a gyümölcsüket nevelik. A keleti gyümölcsmoly rajzása csökkenő (21 db hím/csapda/hét). A szilvamoly rajzása csökkenő (10 db imágó/csapda/hét). A kártevők tojásrakása folyamatos, védelem szükséges.
Kajsziban a sztigminás fertőzés levéltünetei erősödtek, így a leveleken csak gyenge mértékű még a fertőzöttség, de a gyümölcsökön közepes – házi kertben erős – fertőzöttség is tapasztalható. A betegség tünete őszibarack levelén is megjelent, gyenge (gócokban közepes) erősséget ért el.
Cseresznyében a cseresznyelégy rajzása erősödő, folyamatos. Védelem indokolt a várakozási idők betartása mellett. A gyümölcsmonília tünetei megjelentek az érő cseresznyén, 3-5%-os rothadás látható, de a kártétel gyors növekedése várható.
Ilyen körülmények között tömeges lesz a gyümölcsrothadás.
Cseresznye és meggy levelein megjelentek a blumeriellás levélfoltosság tünetei, eddig csak gyenge fertőzés észlelhető.
Virágzik a szőlő. A felmelegedő időjárásban a szőlő fejlődése lendületet vett, egyes fajtákban nagyon intenzív a hajtásnövekedés. A hajtásbefűzéseket folyamatosan végzik, illetve egy-két ültetvényben a csonkázáson is gondolkodnak (habár rendszerint csak virágzás után szokták megkezdeni).
A betegségek első tüneteit (lisztharmat, peronoszpóra) a múlt héten egyre több helyen találták meg levélen, így innentől a szekunder fertőzések is erősítik a fertőzési nyomást. Általában a termelők már időben felkészültek a betegségek megjelenésére, időben védekeztek. Ennek ellenére a peronoszpóra gócokban erős fertőzéssel indított, s a szőlő virágzik! A feketerothadás levéltünetei stagnálnak, vélhetően a meleg, száraz időjárás miatt.
Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése-fejlődése a meleg hatására kicsit intenzívebbé vált. L1-L2-es lárvákat lehet megfigyelni. A védekezéssel célszerű várni az L3-L4-es lárvafokozatig, főleg mert a készítmények többsége piretroid, rövid hatástartammal, a lárvakelés pedig folyamatos (tehát a gyérítési arány ezekkel a készítményekkel kérdéses). Használható még a spinozád hatóanyag és a Sivanto Prime (Bayer), a jelenleg egyetlen felszívódó és kontakt hatású készítmény (ezt viszont csak egyszer lehet egy vegetációban használni!).
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
