A BASF fenntarthatósági konferencián Gábriel Gézát, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc Felügyeleti Főosztályának főosztályvezető-helyettesét kérdeztük arról, hogy Magyarország számára melyek lesznek a legfontosabb kérdések.
Melyek a leghangsúlyosabb pontok a tárgyalások során? Mit jelent az a gyakorlatban, hogy 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédőszer-használatot?
A Green Deal részét képező Farm to Fork stratégia tulajdonképpen arról szól, hogy az egész élelmiszertermelés-, kereskedelem folyamatát fenntartható pályára kell állítani, és ebbe beletartozik az agrotechnológián, kémiai növényvédelmen, tápanyagutánpótláson túl a fenntartható fogyasztási szokások és az élelmiszerhulladék kérdésének megfelelő kezelése is. A szeptemberben induló tárgyalások gazdálkodók számára talán legfontosabb kérdései a növényvédő szerek használatának szabályozása körül merülnek fel. Jelenleg már nem egy irányelvről vagy stratégiáról folynak a tárgyalások, hanem egy rendeletről, ami azt jelenti, hogy hatályba lépése esetén az abban foglaltakat utasításként kell kezelni, nem pedig ajánlásként.
|
A legfontosabb kérdés most a kötelező csökkentési célok kérdése, hogy pontosan hogyan kell kiszámolni, melyik tagállamnak, mennyivel kell csökkenteni a növényvédőszer-használatot, és mi az a metodika, ami alapján meghatározzuk ezeket a célokat.
A tervezet szerint a 2015-2017-es évek átlagához képest határozzák majd meg a csökkentési célokat: az első cél a kémiai növényvédő szerek használatának és az abból eredő kockázat csökkentése 50%-kal 2030-ig. A számolás alapja a harmonizált kockázati mutató. A másik cél pedig a veszélyes növényvédő szerek szerforgalmának csökkentése 50%-kal 2030-ig. A csökkentési célok tagállamok is megkapták már erről a tájékoztatást, erről korábban ITT írtunk.
A rendelettervezet jelenleg az Európai Bizottság álláspontját tükrözi, amelyet a tagállamokkal egyeztetni kell. Az Agrárminisztérium is elő fog állni a magyar javaslattal, aminek az alapja az 1 hektárra eső növényvédőszer-forgalom, mely véleményünk szerint valósabb képet ad a tagállami felhasználásokról, mint a Bizottsági tervezet. Például a 2020-as statisztikai adatok szerint az EU-ban az egy hektárra vetített növényvédőszer-felhasználás a szerforgalom alapján 2,13 kg/hektár, Magyarországon pedig 1,74 kg/hektár volt. A jelenlegi, a tervezetben szereplő számítási metodika alapján, Magyarország számára 48 százalékos csökkentési cél kerülne előírásra, ami túlzónak tűnik fentieket figyelembe véve. Összehasonlításképpen: pl. Hollandiában 5kg/ha felett, Belgiumban közel 4 kg/ha, Németországban pedig közel 3 kg/ha ez a szám.
Hazánkban az átlag alatt van az egy hektárra eső növényvédőszer-használat – Fotó: Shutterstock
A másik fontos kérdés az, hogy számos olyan intézkedést tartalmaz a redelettervezet, melynek komoly adminisztrációsteher-növelő hatása lenne, ha bevezetésre kerülne a tervezett formában. Ezek egyaránt sújtanák a gazdálkodókat is és a tagállami hatóságokat is. Például a közúti gépjárművek forgalmi engedélyezéséhez hasonlító rendszert állítanának fel a növényvédelmi gépekre, a tulajdonosváltások kezelésére, melynek ügyintézése aránytalan többletterhet jelentene mind hatósági mind piaci oldalon. A tervezet egyes intézkedései úgy gondolom, túlmennek egy bizonyos bürokratikus határon, ami szerintünk még arányos a gazdálkodókra és a hatóságra nézve.
Nagy súlyú kérdés, hogy a tervezet szerint az érzékeny területeken tilos lenne a növényvédő szerek használata. A 27 tagállamot nem egyformán érinti, de mindenhol fontos kérdés. A rendelet által meghatározott érzékeny területeken a rendelet életbe lépése után nem lehete növényvédő szereket használni, vagy csak külön engedéllyel. Hazánkban több 100 ezer hektár szántó (Natura 2000 terület) lenne érintett jelen tudásunk szerint, ugyanakkor a rendelet nem egyértelmű az érzékeny területek megfogalmazását illetően, ezt a Bizottság októberben kívánja tisztázni. Ez a legtöbb tagállam számára húsbavágó lenne, pl. a spanyoloknál a mezőgazdasági területek 40-50 százaléka érzékeny területnek számítana az előzetes becsléseik szerint.
Mikor véglegesedhet a rendelet?
Most fog kezdődni a vita a cseh elnökség alatt, viszont úgy tűnik, hogy a csehek nem fogják tudni ezt lezárni, mert annyira távol vannak jelen pillanatban egymástól az álláspontok. Tehát néhány hónapon belül szinte biztos, hogy nem lesz megegyezés.
Magyarország jelenleg hol tart a növényvédő szerek használatával kapcsolatban?
Az első cél tekintetében 2019-ben már 25 százalékos csökkentést tudtunk elérni Magyarországon a 2015-2017 évek átlagához képest. Ez az érték 2020-ban visszaugrott 16 százalékra, ami abból adódik, hogy nőtt a szerkereskedelem aránya. Több tényező játszhatott ebben szerepet, az egyik ilyen lehet akár az is, hogy bár növényvédő szerből nem szoktak nagyobb tartalékokat felhalmozni a termelők, a koronavírus-járvány miatt azonban ez is megváltozhatott.
Az integrált növényvédelemmel lehet a legtöbbet tenni a szerhasználat csökkentése érdekében – Fotó: Shutterstock
Előadásában az integrált növényvédelem jelentőségét emelte ki, mint a szerhasználat csökkentéséhez vezető (egyik) utat.
Bízhatunk abban, hogy sok olyan új biztonságos növényvédő szer is lesz a piacon, amelyek segítik a csökkentési célokat, mert kevesebb hatóanyaggal, más működési elv alapján látják el a növényvédelmi feladatokat, de biztos vagyok abban, hogy az integrált növényvédelemmel, a felhasználás észszerűvé tételével lehet a legtöbbet tenni. Célzott, okszerű, előrejelzésre alapozott növényvédelemre van szükség, mindenhol. Ehhez komoly szaktudásra van szükség. Itt a digitalizációban, a célzott kijuttatásban, a technológiai újításokban is nagy lehetőségek vannak.
Én nagy várakozással várom egyébként a drónokkal kapcsolatos esetleges részletek megismerését, a tervezet szerint egyes drónok nem tartoznának a légi növényvédelem tilalma alá, ha azok megfelelnek bizonyos meghatározott feltételeknek. Ez egy pozitív változás lehet a jelenlegi szabályozáshoz képest.
