A légúti allergiában szenvedők száma az utóbbi években jelentősen megemelkedett és ma nagyjából a lakosság 20 százalékát érinti. A nyárvégi-őszi pollenallergiás tünetek fő kiváltója az Amerikából behurcolt parlagfű, melynek pollenje egy bizonyos koncentráció felett a nyálkahártyára kerülve erős védekező reakciót vált ki a lakosság jelentős hányadánál.
Magyarország a világ egyetlen olyan országa, ahol a nyár végi-őszi parlagfűpollen-koncentráció mindenütt többszörösen meghaladja a tüneteket kiváltó értéket! – Fotó: pixabay.com
A parlagfű-mentesítést 2008 óta jogszabályok írják elő, de ezek végrehajtása, azaz a parlagfűvel fertőzött területek hatékony ellenőrzése és a növényvédelmi bírságok kiszabása alig teljesül – írja a Parlagfűpollen No Egyesület.
A szakemberek által végzett országos szántóföldi gyomfelvételezés, valamint a civilek felmérései is egyhangúan több százezer hektár erősen parlagfüves területet becsülnek országosan, míg az évente felderített terület ennek 1%-át sem éri el. Évente több mint tíz milliárd forint jogosan kiszabható növényvédelmi bírság marad a parlagfüves ingatlanok tulajdonosainál, amely összeget akár a szabálytisztelő, a védekezésbe invesztáló gazdálkodóknak, vagy közmunkásoknak is ki lehetne osztani.
A valós mentesítések a hosszan elhúzódó, kétlépcsős hatósági eljárás miatt az igen csekély felderített területnek a töredékére terjednek ki, gyakran a fagyokig húzódva okafogyottá válnak.
Az önkormányzatoknak közterület esetén maguk ellen kellene eljárniuk, ami az egyessület tudomása szerint még soha sem történt meg.
Szerintük súlyos paradoxon, hogy a probléma kezelésével a problémát okozó agrárágazat van megbízva, míg a humán és gazdasági károkat elszenvedő ágazatok (egészségügy, idegenforgalom) passzív szemlélői a folyamatoknak.
Minden szinten ellenérdekeltség áll fent a hatékony felméréssel szemben, mivel sem anyagi, sem erkölcsi ösztönzők nem segítik az erejüket és eszközeiket ráfordító terepi szakemberek effektív munkáját. Az agrárszubvenciók differenciálatlansága (az elterjedt "parlagfűköztes napraforgó-termesztés" vagy a parlagfüves tarlók hántásának elhanyagolása miatt sem történik meg ezek felülvizsgálata), a jövedelmező mezőgazdálkodásra alkalmatlan földek állandó, fölösleges megszántása, bolygatása is súlyosbítja a parlagfűhelyzetet, ami károsítja a lakosság egészségét.
Minden hektár fertőzött tábla két-háromszor akkora kárt okoz a nemzetgazdaságnak, mint a rajta álló termény értéke.
Ezek gyommentesítése az alacsony külterületi bírságtétel és nullához konvergáló felderítési arány miatt nem éri meg. A parlagfüves területek 90%-a mezőgazdasági területen található, de jelentős az építési területek, útszélek, árkok stb. fertőzöttsége is. Ezek nagy része forgalmas, mindenki által látható helyen van, ami nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi rendszer hibáit.
