Október 16. célja, hogy bemutassa a világ egyik legfontosabb élelmezési termékét, amely létfontosságú ásványi anyagokat tartalmaz, és fontos energiaforrás rengeteg ember számára. A kenyér világnapja a Pékek Világszövetségének köszönhetően 2001-ben azért született meg, hogy felhívja a figyelmet a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére.

A kenyér történelme a régmúltba nyúlik vissza, amikor az ősember először megpörkölte a gyűjtögetésből származó magvakat. Később arra is rájött, hogy a rágás könnyíthető egy kis őrléssel, sőt lepényszerű dolog is készíthető, ha a finomra őrölt magvakhoz vizet kever. Régészeti leletek alapján legkorábban árpát, zabot használtak étkezésre, majd a népvándorlás korában megjelent a rozs, a hagyományok szerint pedig Ázsiából a búza is megérkezett.

Magyarországon a kenyér, mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizálta, és általában valaminek a kezdetekor kapott szerepet. Mai napig élő népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja. De ugyancsak jól ismert hagyomány, hogy az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain, és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.

Az új kenyér regionális bemutatója a debreceni Farmer Expo kiállításon – fotó: Agroinform.hu

Magyarországon történelmi feljegyzések szerint 1949-ben állami kezdeményezésre bevezették az új kenyér ünnepét, így augusztus 20-án az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is.

Egyébként az elmúlt 15 évben jelentősen megváltoztak a magyar kenyérfogyasztási szokások: míg 2000 környékén főként fehér kenyereket fogyasztott a lakosság, addig mostanában egyre inkább a barna, illetve a teljes kiőrlésű termékeket keresik a boltokban a vásárlók. A GfK Hungária Piackutató Intézet tavalyi kutatása szerint a fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya a 2007. évi 76 százalékról tíz év alatt 61 százalékra csökkent, miközben a barna kenyeret előnyben részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra bővült.

A Központi Statisztikai Hivatal idei jelentése szerint mindez azzal is járt, hogy ma már jelentősen kevesebb kenyeret vásárol a magyar lakosság: 2002-ben mintegy 63 kilogramm volt az egy főre jutó éves mennyiség, ma ez már csak 37 kilogramm. Európai Uniós felmérések szerint a németek és az osztrákok évi 80 kilogramm, a spanyolok és az olaszok pedig 60 kilogramm kenyeret fogyasztanak fejenként.