A modern mezőgazdasági gépek ma már nemcsak dolgoznak, hanem folyamatosan adatot is termelnek. Egy korszerű traktor, kombájn vagy vetőgép műszakonként akár több millió adatpontot rögzíthet a motor működéséről, az üzemanyag-fogyasztásról, a munkasebességről, a kijuttatott vetőmag vagy műtrágya mennyiségéről, a GPS-helyzetről, sőt a betakarítás során a termés mennyiségéről és nedvességtartalmáról is. Nem véletlen, hogy sok gazdálkodó felteszi a kérdést: ha ezek az adatok az én földemen, az én gépemmel és az én munkám során keletkeznek, akkor az enyémek, vagy a gépforgalmazó szabadon kereskedhet velük?

Nem minden adat védhető

A precíziós mezőgazdasági eszközök, szenzorok, térinformatikai rendszerek és különféle szoftverek mind-mind adatokat gyűjtenek. Ezek az információk nélkülözhetetlenek a hatékonyabb termeléshez, átláthatóságot és gyors reagálást tesznek lehetővé. A digitalizációs szolgáltatók, gépgyártók vagy szoftverfejlesztők is hozzáférnek az adatainkhoz, sőt, használják, elemzik is azokat. A rögzített értékek számukra éppúgy támpontot adnak a szükséges fejlesztési irányokhoz, ahogy a gazdálkodók is képesek optimalizálni a géphasználatukat, ha ehhez informatív visszajelzést kapnak. A legnagyobb félelmük azonban az, hogy az adataikat üzleti célokra hasznosíthatják, esetleg eljuthatnak a versenytársaikhoz is. 

Magyarországon 15 évvel ezelőtt született meg 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, melynek célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása volt.

Eszerint

  1. A személyes adat (bármely az érintettre vonatkozó információ) kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból kezelhető.
  2. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljához elengedhetetlen, és csakis a cél eléréséig használható.
  3. Az adatkezelésnek végig meg kell felelnie az adatkezelés eredeti céljának.
  4. Az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
  5. Az adatkezelés során biztosítani kell a személyes adatok biztonságát.
  6. Figyelem: az adat csak addig személyes adat, amíg kapcsolatba állítható az érintettel. Ha anonim gépadat, akkor nem vonatkozik rá a személyes adatok védelme.

Az érintett jogosult arra, hogy 

  1. az adatkezeléssel összefüggő tényekről tájékoztatást kapjon,
  2. kérelmére a személyes adatait az adatkezelő a rendelkezésére bocsássa (hozzáféréshez való jog),
  3. személyes adatainak kezelésében az adatkezelőt korlátozza (az adatkezelés korlátozásához való jog), azokat akár töröltesse is az adatkezelőnél.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

A gépadatok nem személyesek, de kikérhetők

A motorfordulat, az üzemanyag-fogyasztás, a hidraulikanyomás, a munkasebesség, a vetési norma, a kijuttatott műtrágya mennyisége, de még a hozamtérképek és szenzoradatok. sem minősülnek személyes adatnak! Ettől azonban még jelentős gazdasági értéket képviselnek.

A Data Act – az EU adatmegosztási rendelete – szerint a gazdálkodó jogosult 

  • hozzáférni a gépe által termelt adatokhoz;
  • kérni, hogy azokat szabványos formátumban megkapja;
  • eldönteni, hogy egy másik szolgáltató (például egy precíziós gazdálkodási szoftver vagy független szerviz) hozzáférhet-e ezekhez az adatokhoz.

Ez azt jelenti, hogy a gépgyártó már nem zárhatja be az adatokat kizárólag a saját ökoszisztémájába. Másrészt, a gyártó megteheti, hogy több százezer gép adataiból statisztikát készít, amelyből már nem lehet megállapítani, hogy egy-egy adat melyik gazdaságból származik, és akkor ez már anonim vagy aggregált adatnak tekinthető. Olyan hasznos információkhoz juthat így, mint például 

  • mennyi egy adott traktormodell átlagos fogyasztása;
  • melyik alkatrész hány üzemóra után hibásodik meg;
  • mely munkagépek okozzák a nagyobb terhelést;
  • melyik országban hogyan használják ugyanazt a gépet.

Csak adatot kaphat vissza a termelő vagy pénzt is?

Ezek az információk rendkívül értékesek a fejlesztések szempontjából. Nemcsak gépfejlesztésre, de a mesterséges intelligencia tanítására, piaci elemzések készítésére, prediktív karbantartási modellek fejlesztésére és egyéb kutatási célokra is. Gyakorlatilag bárkinek eladhatóak, aki nem jelent konkurenciát az adatkezelő számára. 

Másrészt az adatok megosztása a termelők számára is előnnyel járhat: jobb gépek, pontosabb hibajelzések születhetnek, fejlődhetnek a precíziós gazdálkodási szolgáltatások. A Data Act nem akarja ebben korlátozni az adatkezelőket, de emlékezteti őket arra, hogy kötelezettségeik vannak az adatok forrása, azaz a termelő felé.

A következő nagy kérdés, ami újabban felmerül: részesedhet-e a gazdálkodó az adatai értékéből is? Erről még csak most kezdődött el a vita. Egyre több szakértő veti fel, hogy ha a mezőgazdasági adatok önálló piaci értéket képviselnek, akkor hosszabb távon nemcsak a hozzáférésről, hanem az adatokból származó gazdasági haszon megosztásáról is érdemes lesz beszélni.

Indexkép: Shutterstock.