Akik Németországban gyakran utaznak az autóutakon, minduntalan tapasztalják, hogy miként turistákkal teli autóbuszok, úgy hígtrágyával teli tartálykocsik népesítik be az utakat. De mi ennek az oka?
Az is előfordul, hogy az állatállomány nélküli – tehát növénytermesztő – farmer elmegy egy nagy állatállományú gazdához, hogy földjének trágyázására onnan hígtrágyát szerezzen (azaz hozzon), ezzel is fokozva a hígtrágyaturizmust. De az is ilyen „trágyaturizmusnak” tekinthető, amikor a gazda a felhalmozódott hígtrágyát biogáztermelő üzembe szállítja, azaz a hígtrágya így is „úton van”.
A hígtrágya okozta megnőtt nitrátszennyeződés miatt egyre nagyobb talajszennyezési, vízszennyezési problémák keletkeznek – fotó: Shutterstock
A hígtrágya okozta megnőtt nitrátszennyeződés miatt egyre nagyobb talajszennyezési, vízszennyezési problémák keletkeznek Németországban (is). Így érthető, hogy nagyon sokan sürgetik, hogy a hazai agrárpolitika olyan megoldást találjon a bajok orvoslására, ami nem a gazdákat okolja a környezetszennyezésért, és nem őket büntetik érte. Káros az a gyakorlat, amikor a talajok nitrátszennyezéséért bűnbaknak kikiáltva őket, a gazdákat okolják (és esetleg büntetik is). A bajok orvoslására más megoldást kellene találni.
