A Kínai Tudományos Akadémia kutatói megállapították, hogy a kukorica vadon növő őse, a Közép-Amerikából származó és a mai kukoricához alig hasonlító teosinte, a ma termesztett fajtáknál háromszor több fehérjét tartalmazott – írja a phys.org portálon.
A növény tulajdonságainak évezredeken át tartó, tudatos módosítása és az állati takarmányozás, illetve táplálkozás igényeihez való igazítása azonban bizonyos, előnyös tulajdonságok elvesztésével is együtt járt, amely hátrány a növénynemesítésben, más fajoknál is gyakran jelentkezett.
A tudósok ma már nyomon tudják követni a kukoricaszemek fehérjetartalmának koronként bekövetkezett csökkenését, de kiváltó okait nem sikerült feltárniuk, annak mechanizmusai mindeddig megfoghatatlanok maradtak.
A mai kukoricához alig hasonlító teosinte, a kutatók szerint a ma termesztett fajtáknál háromszor több fehérjét tartalmazott – Fotó: Shutterstock
A fehérjetartalom alakulásának elemzése azonban új távlatokat nyit meg a kukoricaszemek fehérjetartalmának és minőségének maximális javításához, ami a jövőben egyértelműen befolyásolja a nitrogénfelhasználás hatékonyságát és az élelmezés biztonságát.
A kínai kutatócsoport, Wu Yongrui irányításával keresztezte teosinte-t a modern kukoricával, és hibridjeik elemzése révén azonosítani tudta a fehérjetartalmat befolyásoló, „kvantitatív jellemző lokusz"-nak (QTL) nevezett tényezőket, ami a fehérjetartalom növelésének kulcsát jelenti.
Amennyiben a kukorica jelenlegi 10-15 százalékos fehérjetartalmát akárcsak 4-5 százalékkal (azaz a teosinte tartalmának legalább a felére) sikerül növelni, az forradalmi áttörést hozhat a növény takarmányozási hasznosításában, és lényegesen javíthatja a termesztés hatékonyságát.
A kutatások eddigi eredményeit a „Nature" folyóirat 2022. november 17-i számában tették közzé.
_fill_100x75_0.jpg)
