Végignézve az elmúlt 15 év adatait, mindig 2-3 to/ha-ral alacsonyabb eredményeket értünk el, mind a francia termelők, de ez most másként alakult.

Természetesen ez az eredmény inkább annak köszönhető, hogy itthon kimagaslóan jó átlaghozamokról érkeztek a beszámolók, míg sajnálatos módon a 2016. év időjárása Nyugat-Európában igencsak kedvezőtlenül alakult. Mint azt a honlap programokat tartalmazó részében láthatják, kedden érdekes előadásokban lesz részünk, és most csak egy olyan adatot szeretnék megosztani, ami ott is biztos elhangzik majd, de nem hiszem, hogy ebben az összefüggésben.

A Tallage-Strategie Grains legfrissebb adatai alapján az EU-28-as kukoricatermés 59,6 millió tonna lesz, és míg az USDA két hete még 60 millió tonna fölötti eredménnyel számolt, ez a szám sem biztos, hogy nem fog tovább csökkenni.

Ami a piacokat meghatározza és az európai tőzsdei jegyzést befolyásolja, az a francia termés csökkenése.

Az elmúlt évek jellemző szintjéhez képest 2,5 millió tonna kukoricával kevesebb árualap termett meg. Az idei 12,1 millió tonnás termés a tavalyinál is 1,6 millió tonnával kisebb, és így a második egymást követő évben kellett a kínálat csökkenését tudomásul venni.

Az elemzés másik fontos üzenete, hogy ezt a kiesést a magyar eredmény pótolni tudja,

gyakorlatilag pont 2,5 millió tonnával várunk most több kukoricát itthon, mint amennyi a tavalyi termés volt. Mindez magával hozta a bizonytalan piaci helyzetet is, és ilyenkor szokott a piac éles fordulatokat venni. Ezt most az akadályozza meg, hogy a globális helyzet biztonsága és az európai helyzet kiegyenlítődése folyamatosan inkább az árak csökkenése irányába hat, megakadályozva a pánik kialakulását a MATIF-on (a párizsi gabonatőzsdén).

kukorica

2,5 millió tonnával várunk több kukoricát itthon, mint amennyi a tavalyi termés volt – fotó: Shutterstock

Az áralakulást a barchart.com közlése alapján mutató grafikonon is feltűnő, hogy a fekete vonallal jelzett európai kukoricajegyzés is és a zöld vonallal ábrázolt USA-beli jegyzés is „keresi a helyét” – fel-le ugrálnak az árak, de összességében egy szűk sávban mozognak csak. Az októberi emelkedést követő korrekció és a mostani enyhe pozitív mozgás a hosszabb távú áralakulásban csak stabilnak mondható, ez a jellemző „tartott” árszint:

grafikonSzámunkra érdekesebb annak gyors áttekintése, mi is lesz, mi lehet az itthoni kukorica sorsa. Az már látszik, hogy a többlet igen jelentős, több mint 4 millió tonna, sőt akár 4,5 millió tonna is lehet, és ennek a mennyiségnek piacot kell találni.

Korábban már láthatták azt az ábrát, ami a szezonon belüli kukoricaexport halmozott alakulását mutatja be, ezért most inkább két olyan megbontást készítettem el, ami az értékesítés időzítésére lehet hatással.

Az első diagram az egyes hónapokban kivitelre kerülő mennyiséget ábrázolja, és ami ebből az idei szezonra is várhatóan érvényes lehet, az az export megugrása a késő tavaszi, nyár elejei hónapokban. Ennek oka a Románián keresztüli export volt, ezekben a hónapokban értek úgy össze az árak, hogy versenyképessé vált a kivitelünk.

Az más kérdés, hogy ez hogy alakult: a mi áraink csökkentek kellő szintre, vagy a kinti árak emelkedtek meg – szezononként eltérő volt az ok, de a lényeg ebből az, hogy egy bizonyos mennyiség fölött az árunak már csak a tengerentúli piacokon volt helye:

grafikon

A 2014/15-ös szezonban volt olyan mennyiségi többletünk, mint idén, és a szürke oszlopok arra figyelmeztetnek, hogy 2017 elején is lehet jelentősebb exportforgalom, csak az a kérdés, hogy a jelenlegi árak alatt vagy fölött lesznek-e a jegyzések.

A 2016. évet jelentősen befolyásolta, hogy a tavasszal a déli féltekén az El Nino hatása miatt jelentős kínálati csökkenés következett be, és ennek is tudható be, hogy a június-júliusi időszakban intenzívebb volt a kivitel. Mindez erre a szezonra azt a következtetés sugallja, hogy ha nem következik be valamilyen váratlan időjárási esemény, úgy a folyamatos és szokásos exportrendeltetéseken túli érdeklődésre csak a tavasszal lehet számolni, azzal a kockázattal, hogy az árszintek lejjebb mennek.

Mint azt már korábban láttuk, az előrejelzések a készletek növekedésével számolnak, és ez is inkább nyomást gyakorol az árakra.

Nagy kérdésnek és kockázatnak vélem azt is, hogy sikerül-e olyan rendeltetésekre eljuttatni a magyar árut, ahova nem szállítottunk, és közben megjelent Ukrajna mint a szinte kimeríthetetlen és nagyon versenyképes árakat kínáló forrás.

Az exportstatisztikai adatokból kitűnik, hogyan alakult az elmúlt évek relációs megoszlása, és a 2016/17-es szezonra a Strategie Grains becslését is nézve nem tartom kizártnak, hogy a vártnál nagyobb arányban kell majd az „in-tranzit” Románia-forgalommal számolni.

grafikon

Mindezekről, az egyéb gabonafélék és az olajosmagvak piacának alakulásáról is kaphatunk majd bővebb információt; most úgy látom, a többi termény piaci helyzete kiegyenlítettebb, kevésbé következhet be új tendencia.

Változatlanul szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az előreeladások jelenthetik a biztonságot a teljesítésre, az azonnali értékesítés kockázata és bizonytalansága egy ilyen erősen többletes helyzetben nagy. Érdemes a határidős piacokat is figyelemmel követni, nem véletlen, hogy kialakultak a nagy terménytőzsdék.

Agroinform.hu – Bidló Gábor