A nyugati dióburok-fúrólégy óriási károkat okoz a dióültetényekben, és természetesen a kiskertekben is, hiszen, a lehulló termés fogyaszthatatlanná válik a légy lárvájának munkálkodása miatt.
Hogyan károsít a dióburok-fúrólégy?
A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az amerikai kontinensről származik, a 80'-as évek elején jelent meg először Európában. Tápnövénye a dió, amelynek termésburkát károsítja és erős fertőzés esetében akár 50%-os kárt is okozhat. A talajban báb alakban telel át. A kifejlett példány július elejétől szeptember közepéig rajzik, amely időszak alatt folyamatos a tojásrakás.
A rovar kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok figyelhetők meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák táplálkozása miatt megbarnul, majd meg is feketedik. A fertőzött termés idő előtt lehullik a fáról, és a termésburok rátapad a dió kemény héjára. Ezt követően megpenészedik, a termés pedig emiatt fogyasztásra alkalmatlan lesz.
A kártétel könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek meleg, párás időben jelentkeznek.
Hamarosan időszerű: a csapdák kihelyezése
Mint sok más növényvédelmi technológiának, a dióburok-fúrólégy elleni védekezésnek is alapja, hogy pontosan meg tudjuk mondani, mikor van szükség a kezelésre. Esetünkben a légy rajzási idejét kell figyelembe venni, és hatékony feromoncsapdás módszerrel beazonosítani.
Akkor kell permetezni, amikor repül, ha már belepetézett a dióburokba, kevésbé vagy egyáltalán nem hatékony a vegyszeres védekezés. A rajzás nyomon követésére ragacsos sárga lapok használatával van lehetőség (pl. CSALOMON® RAG és PALz csapdák). A csapdákat júIius elején a fán elszórtan, de főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni. Fontos, hogy helyben igyekezzünk megállapítani a rajzás időpontját, az a legpontosabb. A rajzás körülbelüli ideje: júliustól szeptemberig, folyamatosan.
Miért érdemes feromoncsapdát használni?
A feromoncsapda gyakorlati alkalmazásának célja az, hogy a csapda fogási alapján tájékozódunk a kártevő fajok jelenlétéről, rajzás megindulásáról, a populáció nagyságáról. A csapdás módszer előnyei:
- hatékonyabb,
- célzottabb,
- környezetbarátabb
- és kevesebb költséggel járó vegyszeres növényvédelmet biztosít, mint a csapdázés nélküli, vakátban alkalmazott vegyszerhasználat.
Hogyan kell értelmezni a feromoncsapda fogási adatait?
Addig, amíg a kártevő egyetlen példánya sem repül csapdáinkba, nagyon valószínű, hogy a szóban forgó faj kártételével egyáltalán nem kell számolnunk. A rajzás várható kezdetekor lehetőleg néhány naponta ellenőrizni kell a fogásokat.
Ha permetezésre alapozzuk a védekezést, akkor a rajzás kezdetekor csapdánként 3-5 db rovar az a szám, amikor már érdemes permetezni. A ragacslapokat 8-10 naponként érdemes cserélni, de inkább az a fontos, hogy azt figyeljük, mikor van már "tele" a ragacslap. Ebben az esetben mindenképpen másikat kell használni. Hogy mivel, hogyan, milyen dózisokat kell alkalmazni ültetvényben és kiskertben, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Ha a ragacslapot inkább a rovarok gyérítésére szeretnénk használni, akkor nagyobb felületű ragacslapot használjunk, és néhány naponta cseréljük, (ha már sok rovar van benne, akkor nem hatékony, érdemes cserélni).
A ragacslapok használata önmagában gyéríti a rovarokat – Fotó: Both Gyula
Indexkép: Shutterstock
_fill_100x75_0.jpg)
