A magyar nemesítésű smaragdfa egy hektáron 100 tonna szén-dioxidot képes elnyelni évente. Ez pedig még nem minden, hiszen egy magyarországi szabadalomnak, a gyökéritatónak köszönhetően, a fa vízigényét is felére tudták csökkenteni. 2019-ben avatták fel Nagyberényben az első karbon klíma ültetvényt, de a smaragdfa azóta is újabb és újabb területeket hódított meg.
A smaragdfa csodafegyver a klímaváltozás ellen. Fotó: MTI/Varga György
A smaragdfa komoly szerepet tölthet be a klímavédelemben, hiszen hozzá tud járulni a globális felmelegedés csökkentéséhez. Ez a különleges, magyar nemesítésű fa, amellett, hogy sokkal több szén-dioxidot tud megkötni, és sokkal több oxigént tud előállítani, mint más fafajták, javítja a levegő minőségét és páratartalmát, továbbá nagy mértékben segít a szállópor mértékének csökkentésében is. Valódi csodafegyver, ha a klímavédelemről van szó.
Nagyberényben másfél hektáros ültetvényen találkozhatunk vele. A smaragdfa mikroszaporítással szaporított hibrid, így steril maggal rendelkezik, tehát magról nem szaporítható. A szakértők egy része szerint a smaragdfa nem invazív faj, mert intenzív törődés nélkül nem képes életben maradni. Ez az őshonos fák miatt nagyon fontos, hiszen nem jelent rájuk nézve semmilyen veszélyt. Ugyanakkor a virágzása nagyban vonzza a méheket, és mivel egy hónap eltérés van az akác és a smaragdfa mézelési időszaka között, így mindenki jól jár, hiszen a méheket nem vonzza el az akáctól.
A smaragdfa levele kitűnő por- és pollenszűrő, de emellett kiváló takarmánynövényként, komposztként, sőt, még a gasztronómiában is találkozhatunk vele. Takarmánynövényként sertéseknél próbálták ki, nagyon jó eredményekkel. Óriási leveleinek igen magas a proteintartalma, emellett pedig B3-vitamint is tartalmaznak, amely a DNS karbantartásában is nagyon fontos szerepet játszik. Emellett kozmetikumokban is használják. Karógyökérzete megtisztítja a talajt, így mind a föld alatt, mind a föld felett tökéletes növény. Szerencsére nagyon gyorsan nő, így 30 év alatt akár háromszor is vágható. 6 éves korára már a 16 méteres magasságot és a 35 centis törzsátmérőt is elérheti, ehhez a gyors növekedéshez pedig nagy mennyiségű szén-dioxidra van szüksége, melyet oxigénné alakít át. Ideális telepítés és időjárás esetén naponta két centimétert képes növekedni, így egy év alatt akár 3 méterre is meg tud nőni. Sőt, ehhez sokszor még vízre sincs szüksége, hiszen híg sertéstrágyával is öntözhető a nemrég lezárult kísérletek szerint.
A smaragdfa óriási levelei gazdag proteinforrások. Fotó: MTI/Varga György
A karbon klíma farm már Marokkóban is bizonyított, így fontos szerephez juthat a sivatag zöldítésében is. Egyre több afrikai ország mellett Mongólia is érdeklődik a smaragdfa iránt.
A smaragdfa három Paulownia nemzetséghez tartozó fafaj hagyományos keresztezésével született. Ez a három faj a Paulownia elongata, a Paulownia tomentosa és a Paulownia fortunei fajok, melyek legelőnyösebb tulajdonságaiból jött létre a smaragdfa.
Egy hektár smaragdfa ültetvény – nagyjából 500 db fa - 100 tonna szén-dioxidot köt meg évente. Főgyökérrendszere 9 méter mélyre is elér. Ennek köszönhetően ellenáll a klímaváltozás negatív hatásainak, és nem veszi el más növények elől a tápanyagot, hiszen sokkal mélyebbről veszi azt magához, mint a többi növény. Jól bírja a szélsőséges időjárást is, -25 és +45 Celsius fok között is életképes marad. Levelei is óriásiak, hiszen 25-45 cm közöttiek, lombkoronájának átmérője pedig elérheti a 10 métert.
A smaragdfa ezen kívül bútorgyártáshoz, nyílászárók készítéséhez is kitűnően felhasználható. Anyaga kiváló minőségű, csomómentes, világos színű és vízálló, ezért akár hordókészítési vagy a hajóépítési célokból is fel lehet használni. Megújuló energiaforrásként, az értékesítésre nem szánt ágai fűtésre, biobrikett gyártásra is alkalmasak, hiszen fűtőértéke 4500 kcal/kg. Egy hangszerkészítő mester még hegedűt is készített belőle, szöveteiből pedig bioaktív anyagok izolálhatók, amelyek értékes finomvegyipari- és gyógyszeripari alapanyagokként szolgálhatnak.
Habár a smaragdfa majdnem olyan szintű törődést igényel, mint a szántóföldi növénykultúrák, a vele kapcsolatos ismereteink egyre csak nőnek, hiszen folyamatosan újabb és újabb kísérletek bizonyítják sokoldalúságát.
