A magyar rendezésű Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia július 19-én nyitotta meg kapuit. A rendezvény első napján kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat, amelyben Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke, dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa részesült. Jakab Istvánnal a helyszínen beszélgettünk a díjról, a Digitális Jólét Programról és az agrárium sürgető kihívásairól.

Jakab István

Dr. Milics Gábor átadja Jakab Istvánnak a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat.

"49 éve vagyok a szakmában, így az őskortól kezdve, a 21. század legkorszerűbb technológiai megoldásáig, a teljes folyamatot megéltem. Ez hatalmas dolog és nagyon örülök neki, hogy az egész életen át való tanulás részese lehetek" – kezdte Jakab István.

"Bekövetkezett az az időszak, amikor már nem csupán beszélünk a klímaváltozásról és a környezetszennyezésről, hanem ezek már itt vannak, tapasztalhatóak, az életünk részeivé váltak. Már tisztán látjuk, hogy magas minőségű, egészséges élelmiszerre van szüksége az embereknek, hiszen a rossz minőségű élelmiszerek okozta általános egészségromlás óriási mértéket öltött.

Azoknak az embernek, akiknek van ráhatása, hogy ez a folyamat jó irányba induljon el, véleményem szerint kötelessége tenni ezért. Szerencsés véletlen, hogy a Digitális Jólét Program indításakor a Parlamentben én mondhattam el a nyitó beszédet. Ekkor kerestem meg a kollégáimat először, hogy tekintsük át, hol tartunk a világban, hol áll a tudományág, és nekünk ahhoz képest hol a helyünk, mit kell még tennünk. Ekkor döbbentem rá, hogy mekkora a lemaradás.

Éppen ezért, óriási örömmel töltött el, hogy a Kormány meghirdette a Digitális Jólét Programot. Ennek keretén belül készült el a Digitális Agrárstratégia, valamint a Digitális Élelmiszergazdasági Stratégia is.

ECPA

Jakab István nagyon fontosnak tartja, hogy létrejöjjön Magyaroszág vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégiája.

Varga Péter kollégámmal és barátommal 30 éve dolgozunk együtt. Megbeszéltük, hogy lépni kell, és ő nagyon sokat segített abban, hogy megszervezte azokat a találkozókat, amelyek lehetővé tették számomra, hogy be tudjak kapcsolódni és a magam szerény, de meghatározó eszközeivel segíthessem a folyamatot.

Jóleső érzés volt ma hallani Gyuricza Csaba rektor úrtól, hogy az elmúlt 15 évben akkora változás történt, mint az elmúlt 150 évben.

Egyetértek abban, hogy a következő 5 évben akkora változás lesz, amit ma még elképzelni sem tudunk.

Nem volt lehetőségem kitérni a beszédemben arra, hogy milyen fontosnak tartom, hogy ilyen hihetetlen magas technológiai színvonalon vagyunk az agrárélelmiszer-gazdaságban a digitalizáció tekintetében. Egy valami azonban még nem teljesedett ki, véleményem szerint. Ez pedig nem más, mint a Digitális Agrárstratégia részeként Magyarország vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégiájának a kialakítása. Ezen intenzíven dolgozunk, hiszen manapság már bármilyen korszerű tudást akarunk alkalmazni, ahhoz tudunk mérni, adatot rögzíteni, precízen vagyunk képesek a tápanyagot adagolni, tökéletes a növényvédelmünk,

de ha a vizet nem biztosítjuk az adott időpontban, a növény adott fenofázisához igazodva, nem érhetünk el eredményt.

Olyan tudás, olyan eszközállomány áll manapság a gazdálkodók rendelkezésére, amelyet, ha okosan használnak, jelentős mértékben meg tudják növelni a hozamot, jelentős lesz a minőségjavulás, és mindezt kevesebb költséggel és munkával lesznek képesek elérni.

Ehhez persze elengedhetetlen a tanulás, ami számomra nem korfüggő. Az új ismeretek elsajátításához természetesen szükség van egy alap tudásbázisra. Nem várható el a ma az agráriumban tevékenykedő minden gazdától, hogy naprakészen rendelkezzen a legújabb tudásanyaggal. Azonban itt jelenik meg a fiatal gazdák óriási szerepe. Az ő intenzív bekapcsolódásuknak nagyon nagy a jelentősége. Fontos, hogy képezzük őket és hogy szoros kommunikáció alakuljon ki közöttük. Manapság akár már családokon belül is megtörténik a szakosodás. A fiatal mérnök együtt dolgozik az idős szüleivel. Mindenkinek megvan a maga területe, amihez ért. Korszerű tudás nélkül ma már lehetetlen versenyképesen gazdálkodni. Aki pedig nem rendelkezik ezzel a tudásanyaggal, szolgáltatásként tudja ezt igénybe venni, melyben a magyar agrár tanácsadó hálózat szerepe óriási."