A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a sertésállomány nem változott drasztikusan az elmúlt években: 2,7 és 2,9 millió között mozgott. 2022. június 1-jén 2,7148 millió darab volt, ebből anyakoca 158,8 ezer darab.

A vágósertés ára 2022 I. félévében az előző év azonos időszakához képest 28%-kal emelkedett, és meghaladta a Covid19-járvány előtti csúcsot. Két évvel ezelőtt – elsősorban a járvány miatti zárások következményeként – sertésből túltermelés volt egész Európában, emiatt kevesebb hízót állítottak termelésbe, majd a vágási mennyiség is csökkent. A kereslet élénkülése és a termelési költségek drasztikus növekedése következtében az árak is nagymértékben emelkedtek – írja elemzésében a KSH.

Megugrott a sertéshús ára és a sertéshúsimport is

Megugrott a sertéshús ára és a sertéshúsimport is – Fotó: Pixabay

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 6 százalékkal nőtt (25,78 ezer tonna) 2022 január–szeptemberében a 2021. január–szeptemberi mennyiséghez viszonyítva, míg az élősertésbehozatala 8 százalékkal 49,52 ezer tonnára csökkent. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 1,5 százalékkal (120 ezer tonnára), értéke 27 százalékkal nőtt ebben az időszakban, ugyanakkor

a sertéshúsimport volumene 20 százalékkal (119 ezer tonna), értéke 45 százalékkal volt nagyobb.


Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 781 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 novemberében, ami 79 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 78 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban.

A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 49 százalékkal, a sertéscombé 12 százalékkal nőtt ugyanekkor. 2022. novemberben a rövidkaraj átlagára 2480 Ft/kg volt, a sertéscombé pedig az árstopok hatására 1590 Ft/kg.

Az AKI adatai szerint a magyarországi vágóhidakon 3 millió 357 ezre sertést vágtak le 2022 első három negyedévében, 6,9 százalékkal kevesebbet (250,1 ezer darabbal kevesebbet), mint az előző év azonos időszakában.

A házi disznóvágásnak régi hagyománya van Magyarországon a téli időszakban, a magyar fogyasztók kedvelik a minőségi húsokat, kolbászokat, hurkákat. Ennek kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a disznóvágás élelmiszerbiztonsági veszélyei hívja fel a figyelmet, kiemelten az élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formájára, a botulizmusra, amelyet az esetek jelentős részében a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozott.

Népszerű a minőségi szárazkolbász

Népszerű a minőségi szárazkolbász – Pixabay

A Nébih "Jó tanácsok házi disznóvágáshoz" kiadványa itt érhető el, viszont párat a legfontosabbak közül mi is felsorolunk:

  • A vágásra szánt állatnak egészségesnek kell lennie.
  • Csak koplaltatott sertés kerüljön levágásra.
  • A feldolgozást végzők és abban segítők egyaránt egészségesek legyenek. (Hasmenés vagy bőrbetegség kizáró ok.)
  • A vágás előtti napon elő kell készülni a munkához.
  • Az asztalokat, amelyeken a hús feldolgozása történik, és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni.
  • A mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minőségű vizet szabad használni.
  • A vágás, majd a hús feldolgozásakor egyaránt ki kell zárni a talajjal, béltartalommal való szennyeződés veszélyét.
  • A húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzőnek szappannal, meleg vízben alaposan kezet kell mosnia.
  • A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni. Erre az enyhébb időjárás miatt fokozottan oda kell figyelni.
  • A sonkákat nem javasolt felszúrni, mert a baktérium spórák a hús mélyébe kerülhetnek. Kerülni kell a vastag, nagy tömegű töltelékáru készítését (nem ajánlott pl. 2 kg-nál nagyobb disznósajtot készíteni), mert belsejük nem forrósodik át kellően.
  • A hurkaféléket lassan kell abálni, hogy belsejük is alapos hőkezelést kapjon.
  • A húsokat hideg helyen kell pácolni a botulotoxin képződés megakadályozására. A hús pácolásához hozzáadott nátrium-nitrit továbbá a füstölés hatására a hústermékekben a botulotoxin képződés lehetősége csökken.
  • Lassú, hideg füstölést kell alkalmazni. Az elkészített kolbászt, disznósajtot, egyéb füstölt terméket hűvös helyen kell tárolni.

Indexkép: Pixabay