Így, az ősz közepén megérkezett a hűvös időjárás, s néhol a hajnali fagyok is megjelentek. Eddig a kertünkben „garázdálkodtak" a poloskák, de mostantól egyre erőszakosabban próbálnak bejutni valamilyen védett helyre. Ez nem feltétlen a lakásunkat jelenti, lehet az melléképület, műhely, garázs fáskamra, stb.


Egy kicsit ismerkedjünk meg a poloskákkal!

Hazánkban a természetes fauna részeként eddig is ismertünk poloskafajokat, némelyikük a növénytermesztés folyamatában kárt okoz, így fokozottan figyelünk felszaporodására, az ellene történő védekezésre. Ilyen például a bogyómászó poloska, ami kellemetlen, bűzös váladékával teszi ehetetlenné a málnát. Ilyen a mezei poloska, ami a napraforgót szúrja meg tojásrakáskor, s ezzel betegségek fertőzését segíti elő, s ilyen a gabonapoloska is, amely a kalászt szúrja meg, s terméketlenné teszi azt.

Fentiek ellenére, ha valaki a "poloskákra" kezd el panaszkodni, akkor mindenki a vándorpoloskákra gondol, pontosan két fajra, a zöld vándorpoloskára (Nezara viridula) és az ázsiai márványos poloskára (Halyomorpha halys) gondol. Ezek invazív fajok, invazív kártevők. Elsőként a zöld vándorpoloska érkezett hazánkba 2002-ben, s az ázsiai márványos poloska 2013-ban követte.

zöld vándorpoloska

Zöldvándorpoloska-lárvák – már csak az átalakulás hiányzik, hogy imágók legyenek – fotó: Tóth Miklós

Hogy kerülnek invazív fajok hazánkba?

Nem akarok az emberi tevékenység bírálatába átcsúszni, de egy invazív faj megjelenéséhez és tartós megtelepedéséhez legalább 2 tényező szükséges. Az egyik a nagy távolságra történő szállítás, valószínűleg ebben az esetben is ez volt a hazánkba új fajok érkezésének módja. A másik tényező a kártevő túléléséhez kedvező környezet és időjárás. A klímaváltozás hozta enyhébb teleken vagy védett helyeken ezek a fajok áttelelnek.

Nem akarom a leírásukkal kitölteni a helyet, remélhetőleg a fotók alapján könnyű lesz beazonosítani ezeket a fajokat. Fontosságukat minimum két tulajdonságuk adja, az egyik mindenképpen a kártevő mivoltuk. Nem is egyszerű kártevők, a jog nyelvén szólva minősített esetekről van szó. A növényvédelemben ezt úgy jellemezzük, hogy többnemzedékes polifág kártevőkről van szó.

Mit kell tudni róluk?

A többnemzedékes meghatározást kicsit pontosítani kell: az ázsiai márványos poloska áttelelt imágói április elején-közepén aktívvá válnak. Május végén-június elején kezdenek tojást rakni, s abból kb. másfél hónap múlva imágóig fejlődik a kártevő. Aztán újabb megtermékenyítés és újra tojásrakás következik, de ez már belecsúszik az augusztus hónapba. Az ebből a tojásból kikelő új nemzedék elér a nimfa (lárva) állapotig, de általában az imágó nem fejlődik ki belőle.

ázsiai márványos poloska

Ázsiai márványos poloska mindenen, a szőlőfürtön is – fotó: Tóth Miklós

ázsiai márványos poloska

Kikeltek – ázsiai márványospoloska-lárvák – fotó: Tóth Miklós

A zöld vándorpoloska kineveli a 2 nemzedékét, esetleg megjelennek a 3. nemzedék lárvái is, de azok a tél közeledtével elpusztulnak. Az előző nemzedék imágói viszont mindkét fajnál több hónapig, akár egy évig is életképesek, így az áttelelő tömeg biztosítva van.

Az ázsiai márványos poloska egy kifejlett és megtermékenyített egyede egyszerre 30-40 tojást rak, jellemző fehéres színű tojáscsomóba, de az imágó ezt többször megismétli, így élete során akár 400 tojást is rak. A zöld vándorpoloska kevesebb alkalommal, de több (30-130) tojást rak.

zöld vándorpoloska lárvái

Zöld vándorpoloska kis lárvák tömege – fotó: Tóth Miklós

Milyen károkat okoznak?

A tápnövénykört úgy lehetne összefoglalni, hogy mindent fogyasztanak (polifágok), bár ez egy kicsit túlzás. Mindenesetre vannak kedvenceik, s ez sem kevés növényt jelent. Kimondottan kedvelik és így különösen nagy kárt tesznek a paradicsomban, uborkában, zöldbabban, paprikában, de megtámadják a szőlőt, az epret, szedret, almát, körtét, őszibarackot és egyéb gyümölcsöket is.

márványos poloska őszibarackon

A poloskák előszeretettel táplálkoznak az érő gyümölcsön – ez itt márványos poloska – fotó: Tóth Miklós

poloska körtén

Zöld vándorpoloska körtén – fotó: Tóth Miklós

A szántóföldi kultúrák között előnyben részesíti a szóját, csemegekukoricát. Emellett a dísznövények egész sorát is meglepik, lágyszárúakat, bokrokat, fákat. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, tehát először megszúrják a növény felszínét, majd kiszívják nedveit. Szeretik a lédús, édes jellegű növényi részeket, így nem véletlen, hogy leggyakrabban a termésen jelennek meg.  A szúrás-szívás, lévesztés nyomán az érintett rész szövete összeesik, gyakran elszíneződik, ízét elveszti.

zöld vándorpoloska

A zöld vándorpoloska ott van mindenen, csak jól rejtőzik – fotó: Tóth Miklós

zöld vándorpoloska krizanténumon

A zöld vándorpoloska krizanténumon – fotó: Tóth Miklós

Minimum minőségvesztést szenved el a termés, de ha a deformáció, a szúrások és foltok száma magas, akkor mennyiségi kieséssel is számolni kell.

Nagy gondot okoz a másodlagos kár. A szúrások okozta sérülések behatolási kaput adnak a kórokozóknak, így a moníliás gyümölcsrothadásnak is. Ezért van, hogy az őszibarackon nem látni sérülést – nem látjuk meg –, mégis gyorsan megfertőzi a moníliás gyümölcsrothadás, és a gyümölcs máris tönkrement.

Jellegzetes színt mutat paradicsomon – világos sárgás foltok, de az a rész élvezhetetlen. Almán besüppedő, belül világos barna foltokat látunk. Ezek a foltok szintén élvezhetetlenek. A foltok hasonlítanak a kalciumhiány okozta foltokra, azzal összetéveszthetők.

poloska kártétel

Balról poloska szívogatásának nyoma, jobbról a kalciumhiány okozta foltosság almán – fotó: Tracy Leskey és Torri Hancock

Nemcsak szúrásaival okoz kárt, de bűzmirigyeinek és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével beszennyezi, így élvezhetetlenné teszi a zöldségeket.

A tömeges megjelenésük sokakban viszolygást, netalán félelmet keltenek. Ha ehhez a bűzmirigyek váladéka is társul, akkor tovább fokozódik az ellenérzés. Márpedig az őszi hűvös napokon a tömegesség jellemző épületeink melegebb oldalán, rejtőzésre alkalmas részein.

poloska

Kárkép – szívogatás a paradicsomon, s az elkövetők, zöldvándorpoloska-lárvák – fotó: Tóth Miklós

Mit lehet tenni?

Sokan, sokszor teszik fel a kérdést, s ez a termesztési szakaszban növényvédelmi kérdés.

• Először is meg kellene akadályozni a megjelenését, betelepedését. Sajnos ez már a múlt elszalasztott feladata maradt. Megérkezett országunkba, rögtön a fővárosba és környékére, de gyors terjedéssel mindkét faj meghódította az ország területét.

• Másik megoldás, hogy kedvelt növényét – pl. a szóját – ültetjük a védendő növények közelébe, s azzal elcsalogatjuk a védendő növényeinktől. Sajnos nagyüzemi táblákon ez nem nyújt megoldást, kiskertben pedig pontosan a méret miatt a távolság nem nyújt védelmet.

• Ezek után marad a növényvédelmi kezelés. A hatóanyagok közül a nikotinszármazékok és a piretroidok csoportja jöhet szóba. A nikotinszármazékok között a Mospilan 20 SP vagy 20 SG (acetamiprid hatóanyaggal) készítmény szabad forgalmú, sok kultúrában engedélyezett. A piretroidok csoportjában a Decis, Deltam (deltametrin hatóanyaggal), Sherpa (cipermetrin hatóanyaggal) szabad forgalmú és széles körben engedélyezettek. A Pyregard egy természetes piretrint tartalmazó szabadforgalmú készítmény, amely sok kultúrában használható, nevesítetten vándorpoloskák ellen is.

A gondot a kártevők tömegessége és gyors mozgása (repülése) okozza. Amennyiben sikerült a kártevő tömeget hatásosan csökkenteni a kezeléssel, akkor csak néhány nap kell, s újra tömegesen lepik el növényeinket. Nem a kezelés hatása maradt el, hanem a kártevő a szomszédos területekről – akár több km távolságról – odarepült, újra betelepedett. Emiatt gyakran ismételni kell a permetezést, ami költséget okoz, s szennyezi a környezetet.

Kiskertben nehezíti a feladat megoldását, hogy nem lehet gyakori ismétlésekkel, szinte állandóan permetezni ott, ahol egymás szoros közelségében különböző növényeket termesztünk.

Egyik érik, a másikat szedjük...

poloska

Itt még napozik a zöld vándorpoloska, most már telelőhelyet keres, befelé húzódik – fotó: Tóth Miklós

Most jön a nehezebbik kérdés:

Mit tegyünk a házba betolakodó poloskával?

Elméletileg egyszerű a válasz – ne engedjük be. Mégis megjelenik a legtöbb helyen benn is. Ennek oka az ajtó- vagy ablaknyitás (közlekedés, szellőztetés stb.) Az ott várakozó kártevő tömeg szinte kamikázé módra csapódik be a nyitott résen át.

Másik bejutási mód a rosszul záródó ajtó, ablak. Pár mm-es résen már átfurakodnak. Nem beszélve a kevésbé karbantartott melléképületek adta lehetőségekről. A fenti hibákból eredően könnyen kitalálható a megoldás is.

Olyan csapdát is fejlesztenek, amivel tömegesen foghatjuk meg a poloskákat, s a csapdában, azzal együtt megsemmisíthetjük a megfogott kártevő tömeget. Reméljük, hamarosan a piacon lesz.

poloska

A vándorpoloskák a hibiszkuszbokrot sem vetik meg – fotó: Tóth Miklós

További megoldást nyújthat a ház falán, ablak körül összegyűlt kártevő tömeg lefújása permetező szerrel. Sikerre vezethet, de csak óvatosan, hisz saját lakóterünk közvetlen közelében használunk ránk nézve is ártalmas vegyszert.

Ha már benn vannak, akkor ajánlott összeszedni őket – porszívó, seprű, egyéb módon. Ezt követi a megsemmisítés, akár zárt módon kukába dobva őket (nem biztos, hogy eredményes), akár égetéssel, akár mosószeres, mosogatószeres vízbe helyezéssel, belefullasztva őket.

Mindenesetre érdemes megtalálni és elpusztítani a kártevőket, hogy a következő év kezdetén kisebb legyen az induló tömeg.

poloska

Ezen a gyümölcsön 10 poloska volt egyszerre – fotó: Tóth Miklós

Mi jelenti a valódi megoldást?

Végére hagytam egy biztató hírt, egy reménysugarat. Ázsiában a márványos poloska természetes ellensége, a szamurájdarázs – egy tojásfürkész darázs – elterjedt, s a kártevő népességét kordában tartja. Ahogy szaporodik a kártevő, úgy fokozza tojásrakását – bele a poloskatojásokba – a fürkész, s a tojásokban a fürkész lárvája elfogyasztja a poloska lárváit.

A jó hír, hogy ezt a szamurájdarazsat megtalálták Európában, s most már Magyarországon is jelen van. Ez még nem elég, még nincs meg az a tömeg, ami a poloskák felszaporodását vissza tudná fogni, de a fürkész felszaporodása a gazdaszervezettel párhuzamosan megtörténik, vagyis közel a segítség.

További biztatást ad az a kutatás, melynek keretében ezt a fürkészdarazsat felszaporítják, és biológiai növényvédelmi termékként kívánják forgalmazni. A fürkészek használatára a biológiai növényvédelemben más kártevők ellen már bevált gyakorlat van, tehát ebben is lehet bízni.