Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készít a NAK a zivataros napokról. Elsőként az április 29-ei, első nagyobb zivataros napot mutatták be a generátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.
Április 29-én, szerda estig hazánk fölé egyre nedvesebb és labilisabb állapotú levegő érkezett, ami kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. A szerda délelőtti órákban országszerte erőteljessé vált a gomolyfelhő-képződés, és több helyen alakult ki záporeső, zivatar. Az országban a 24 óra alatt hullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 21 mm között alakult. A csapadék nagy része záporokhoz, leginkább zivatarokhoz volt köthető, ami miatt nagyon nagy különbségek alakultak mennyiségben, lokálisan! De voltak olyan területek, ahol érdemi eső sem hullott! Ezen a napon összesen 14 megyében 664 generátor volt bekapcsolva. Továbbá 4152 generátorórát üzemeltek a készülékek.
A generátorkezelők által bejelentett jégészlelések a következők voltak:
Mennyire volt jégveszélyes a kialakult zivatarfelhő?
Általánosságban elmondható: a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal arányosan, kilométerenként 6 °C-ot csökken. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át.
A 0 °C az az érték, amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0 °C magassága 3000-4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott zivatarcellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.
Április 29-én Hajdú-Bihar megyében a 0 °C-os érték 2600 méteres magasságban volt! A jégveszélyes felhőrészek 8100 méteres magasságig emelkedtek, ahol -33 °C volt!
Zivatarok napi maximális veszélyességi fokozata április 29-én
(Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért reflektivitásértékekből a pillanatnyi csapadékintenzitás értendő (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg lehet határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ.)
