Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója összefoglaló elemzést tartott az M1 aktuális csatornán – és a zöldség- valamint gyümölcsfélék idei termesztési tapasztalatait az időjárási körülményekre vezette vissza.

Az idei gazdálkodási évre jellemző volt egy rendkívül hosszú, száraz, csapadékmentes időszak, amelynek voltak kedvező és káros hatásai is a kertészeti ágazatokra.

A szárazságnak köszönhetően kevésbé alakultak ki gombabetegségek az év során – de a meleg időszak segített a napraforgó és a kukorica aratás előtti természetes vízvesztésében is.

A burgonya termőterülete nőtt itthon – 10.000 hektár fölé emelkedett, köszönhetően az állami támogatásoknak is.

A termőterület növekedése ellenére burgonyából kisebb lett a termés, mert a klíma nem volt optimális a termesztésére – ugyanis a burgonyának virágzáskor kellene a legtöbb nedvességet kapnia, hiszen ilyenkor történik a gumóképződés. A hazánktól északabbra elhelyezkedő országok, mint például Lengyelország vagy Németország klímája sokkal kedvezőbb a burgonyatermesztés szempontjából.

Domján Erika lehetséges megoldásként kiemelte, hogy olyan burgonyafajtákat érdemes választaniuk a termelőknek, amelyek ellenállóbbak az extrém hőségnapokkal szemben, így bírják a hazai területekre jellemző klímát.

Fokhagymából évek óta behozatalra szorul az ország, vöröshagymából is jelentős az import. A hagymafélék hiányát nem csak a kis termőterület okozza, hanem az is, hogy Magyarországon a gazdálkodók nem termelnek kellő hatékonysággal.

A hagymafélékre azonban idén a vízhiány is rossz hatással volt – és bizonyos területeken a viharkárok is megtizedelték a termést. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy Hollandiában és Németországban is jóval kevesebb termés lett a korábbi évekhez képest és az ebből fakadó felvásárlási árak emelkedése most olyan szempontból is kedvező, hogy várhatóan ennek hatására többen kezdenek majd bele a hagymafélék termesztésébe.

Azoknak a gazdálkodóknak, akik kedvet kaptak a hagymafélék-, vagy általánosságban a zöldségnövények termesztéséhez – a szakember kiemelten felhívta a figyelmüket, hogy csak öntözéses technológiákkal fogjanak bele a kertészeti kultúrák termesztésébe.

Már kapható a hazai hagyma – a kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy a napraforgóra és a kukoricára jó hatással volt a vízhiány, mert a gombás betegségek kevesebb eséllyel élik túl a száraz időszakot.

A csökkenő vetésterület ellenére a napraforgó hozama jónak ígérkezik – mindeközben a napraforgó felvásárlási ára is csökkent az elmúlt időszakban.

Öntözés hiányában sok térségben találkozhattunk kényszerérett táblákkal, amely terméskieséshez és a beltartalmi értékek romlásához vezethet.

Várhatóan a napraforgóolaj fogyasztói ára nem fog jelentősen emelkedni a termésmennyiség miatt – a szakember azonban hozzátette, hogy az árakat meghatározó tényezők csak egy része múlik az alapanyagon – a fogyasztói árakat a szállítási költségek is nagyban befolyásolják, így ezen belül a benzin és a gázolaj árának változása is.

Összegzésként elhangzott, hogy a gyümölcsöknél szélsőséges eredmények születtek, a meggy például nem jól termett, almából viszont jó minőség és nem kevés mennyiség, körülbelül 700-720 ezer tonna lesz – közölte Domján Erika.

Zöldségnövények közül jó évet zár a paradicsom – amely kultúra említésekor ki kell emelni egy a gazdák és a fogyasztók szempontjából is pozitív példát, hiszen nőtt a paradicsom fogyasztásunk. Különösen a koktélparadicsom és a különleges paradicsomfajták iránti kereslet nő.

A paradicsom kóstoltatás is bevonásra került a Naponta 3x3 nevű programba, amely sikert aratott, hiszen a gyermekek nagy kedvvel fogyasztották a különböző paradicsomfajtákat.