Április hónapunk időjárása a szeszélyes jelzővel lopta be magát a köztudatba. Ez a kijelentés elsősorban a napi hőmérséklet jelentős mértékű változásában nyilvánul meg. Különösen a maximum és a minimum hőmérsékleteknél tapasztalhatjuk, hogy egyik napról a másikra jelentősen, akár 12-17 fokkal is csökkenhet vagy nőhet a hőmérséklet, ami különösen megterhelő szervezetünk számára. A gyors lehűlésekre jellemző, hogy 1983 április 12-én a maximum hőmérsékletek az ország számos pontján elérték a 26,4 °C-ot, míg a rákövetkező napon már csupán 8,8 °C volt a legmagasabb hőmérséklet. Nemcsak a lehűlések gyorsak és intenzívek áprilisban, hanem a felmelegedések is. 1995. április 18-án a hajnali minimum hőmérséklet –1,9 °C-körül alakult az Alföld nagy részén, míg április 19-én a hajnali órákban csupán 9,2 °C-ig hűlt le a levegő.

A sokéves átlagok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy kisebb mértékű hőmérséklet visszaesés szokott bekövetkezni április 2-án, 10-én, 14-én illetve 18-án. A melegedési periódusok intenzívebbek és hosszabb ideig tartanak, mint a lehűlések. Április 3-8, 11-13, valamint 15-17 között jellemző határozottabb felmelegedés. Április 21-től kezdődően a hónap végéig csaknem töretlen hőmérséklet emelkedése.

A maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 15 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén nem ritkák a 20 °C-ot meghaladó értékek sem. A minimum hőmérsékletek 3 és 8 fok között alakulnak. A hónap utolsó harmadában megfigyelhető intenzív felmelegedés elsősorban a maximum hőmérsékletek határozott növekedésének köszönhető. A hónap folyamán a síkvidéki területeken általában 4 fagyos napra lehet számítani. De, 1969-ben 1988-ban és 1995-ben 9 fagyos nap fordult elő. Míg 1971-ben, 1987-ben, 1989-ben, 1994-ben és 1999-ben egyetlen fagyos napban sem volt részünk áprilisban.

Átlagosan 11 csapadékos nap fordul elő a hónap során. De, 1972-ben, 2001-ben és 2002-ben 17 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1991-ben csak 5 csapadékos nap volt.
Legnagyobb valószínűséggel 14-én, illetve 7-én, 12-én, és 17-én, 25-én és 27-én szokott csapadék hullani, míg április 9-én, és 21-én csekély ennek az előfordulása.

Mezőgazdasági szempontból az 5-20 mm közötti napi csapadékok a jelentősek, ezek ugyanis növelik a talaj vízkészletét. Az 5 mm alatti csapadékok viszont rendszerint elpárolognak így nincs vízkészlet növelő hatásuk. A sokéves átlag alapján átlagosan 3 ilyen mértékadó csapadékú napra számíthatunk a hónap folyamán, de 1996-ben 6, míg 1963-ban és 1968-ban egyetlen ilyen csapadékú nap sem fordult elő.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán jelentős ingadozásokat mutat. Ez is jól jelzi a gyakori és jelentős nedvességkülönbségű levegőtömegek érkezését. Átlagos értéke síkvidéki területeken 50-55% közötti. A hónap folyamán, a sokéves átlag szerint, a legnagyobb relatív nedvességi értékekre 14-15-én, 18-án, 22-én illetve 25-én számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival, csapadékhulláskor ugyanis jelentősen megnő a levegő telítettségi aránya.

A ködhajlam csaknem megszűnik a síkvidéki területeken. A ködös napok száma 1 alatti, a ködös órák mennyisége 5 óra alá csökken szelesebb időjárás következményeként.
Lakatos László