Az elmúlt két hét napos, száraz, az ilyenkor szokásosnál több fokkal melegebb időjárása mellett nagyon kiszáradt a talajok felszín közeli része, és a középső talajréteg vízvesztése is egyre jelentősebb, az őszi vetésekre vonatkozóan a középső országrészben már most aszály van kialakulóban. Bár az előttünk álló egy hétben többször is van esély záporok kialakulására, ezek csak kevés helyen öntözik meg számottevő mértékben a földeket.
A mögöttünk álló egy hétben szinte semmi csapadék nem hullott hazánkban, a múlt csütörtökön az ország déli felén fordult elő néhol egy-egy minimális csapadékot adó zápor illetve ma hajnal óta a déli és keleti országrészekben vannak záporok. Utoljára több, mint két hete hullott nagyobb területet érintő csapadék, akkor még részben hó és jég formájában. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege csak a nyugati, délnyugati országrészben és az északkeleti határszélen közelítette meg a sokéves átlagot, az ország nagy részén annak csak a fele vagy annyi sem hullott le (1., 2. ábra).

1. ábra 30 napos csapadékösszeg 2026. március 11-ig (mm) – Forrás: HungaroMet

2. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 11-ig (mm) – Forrás: HungaroMet
A kilencven napos csapadékösszegben is csak a déli országrész néhány foltjában mutatható ki pozitív eltérés, nagy területen azonban 20-50 mm-rel kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A talaj felszín közeli része nagyon sokat száradt az elmúlt két hét során (4. ábra), és a 20-50 cm közötti réteg nedvességvesztése is egyre számottevőbb. Az Alföld és a Mezőföld nagy részén sajnos nem töltődtek fel nedvességgel a tél során a talajok, ott továbbra is 40-80 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest a felső egy méteres rétegből.

3. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 11-ig (mm) – Forrás: HungaroMet

4. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. március 11-én (%) – Forrás: HungaroMet
Az átlaghőmérséklet 3-5 fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál (5. ábra), igen nagy, csaknem 20 fokot elérő napi hőingás mellett. Éjszakánként a múlt hét második felében sokfelé, a héten már egyre kisebb területen hűlt fagypont alá a levegő, de talajmenti fagyok nagy területen rendszeresek voltak (6. ábra). A maximumok viszont 15 és 20 fok között alakultak (7. ábra).

5. ábra A 10 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2026. március 11-ig (Celsius fok) – Forrás: HungaroMet

6. ábra Minimum hőmérsékletek 2026. március 9-én (Celsius fok) – Forrás: HungaroMet

7. ábra Maximum hőmérsékletek 2026. március 11-én (Celsius fok) – Forrás: HungaroMet
A repce és az őszi kalászosok a legtöbb helyen fejlődésnek indultak, zöld tömegük növekszik (8-10. ábra). A jelenlegi időjárást jellemző napos, száraz időben a talaj felszín közeli rétege meglehetősen kiszáradt, de ez a sekély, laza réteg a további párolgási nedvességvesztést is megakadályozza.
Az Alföld középső és déli részein a mélyebb talajrétegek (50-60 cm alatt) továbbra is szárazak, legalább a fölső egy méternek föl kellett volna töltődnie mostanra, hogy nyáron legyen tartalék nedvesség a növények számára.
A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok rügyei megpattantak, de a gyors fejlődést eddig visszafogták az éjszakai fagyok.

8. ábra Őszi búza Miskolc térségében 2026. március 4-én – Fotó: Kovács Attila

9. ábra Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2026. március 4-én – Fotó: Kovács Attila

10. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június) – Forrás: HungaroMet
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra).
Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített.
- Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.
- Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.
- November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.
- Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.
- Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte.
- Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma. Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát.
- Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz, ugyanakkor a felszín közeli talajréteg jelentősen kiszáradt.

11. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. március 11-ig (részletes magyarázat a szövegben) – Forrás: HungaroMet

12. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. március 11-ig (részletes magyarázat a szövegben) – Forrás: HungaroMet
A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 30-90 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton 10-60 mm-rel meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.
A folytatásban kissé változékonyabbra fordul időjárásunk. A következő napokban minden nap előfordulhatnak elszórt záporok, zivatarok, de nagyobb területet érintő, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás, így a legtöbb helyen a talajok további száradása várható. A hőmérséklet a hét végéig nem változik számottevően.
Az éjszakai fagyok már csak a fagyzugos helyeken lesznek jellemzőek, de talajmenti fagyokra továbbra is sokfelé számítani kell. Hétfőn várható egy hidegfront, ami mögött visszaesik a nappali felmelegedés mértéke, előbb a nyugati tájakon, majd az ország többi részén is csak 10-15 fok közé melegszik a levegő a jövő hét első felében. Az éjszakai minimumokban nem valószínű változás.
* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás, indexkép: HungaroMet






