A szerdán elfogadott állásfoglalás javaslatokat fogalmaz meg a közlekedésből, mezőgazdaságból és energiaszektorból származó légszennyezés megfékezésére.

A nem törvényerejű, 446 szavazattal, 146 ellenszavazat és 79 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban képviselők kiemelik, hogy a levegő minőségének javításához a helyi, nemzeti és nemzetközi közigazgatás minden szintjén lépni kell, mivel a probléma az összes szinten jelentkezik. Felkérik az Európai Bizottságot, hogy az uniós levegőminőségi jogszabályokban javasoljon szigorúbb normákat a PM2,5 részecskékre (azaz a finom porra) vonatkozóan, összhangban az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. A képviselők szerint a tagállamokban a légszennyezés összes forrását és az összes gazdasági ágazatot érintő „tiszta levegő cselekvési tervet” kellene összeállítani.

Az Európai Bizottságnak az Egészségügyi Világszervezet többek között részecskékre, kéndioxidra és ózonra vonatkozó határértékei alapján kellene frissítenie a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvet. A Bizottságnak azokat az ellenőrzéseket is fokoznia kellene, amelyek során felmérik: a tagállamok betartják-e a dízelkibocsátás-mérési tesztekre vonatkozó uniós szabályokat.

légszennyezés

Az Európai Bizottság hat tagállammal szemben indított keresetet a légszennyezés visszaszorításának elmulasztása miatt az Európai Bíróságon – fotó: Shutterstock

Dízelbotrány

A közlekedésből származó légszennyezés különösen a gyerekek kognitív fejlődésére és teljesítményére gyakorolt negatív hatását egyre több tudományos kutatás bizonyítja. A képviselők aggodalmukat fejezik ki emiatt, és a „szennyező fizet” elv érvényesítéseképpen a járművek környezetvédelmi teljesítménye alapján megszabott elektronikusútdíj-fizetés bevezetését javasolják.

A képviselők felszólítják az Uniót, hogy a fogyasztók védelmében dolgozzon ki kollektív jogorvoslati eljárást egy jövőbeli károsanyag-kibocsátási botrány esetére. Az autógyártóknak pedig el kellene végezni a szabályoknak nem megfelelő dízeljárműveik kötelező utólagos átalakítását. Az átalakítás költségét a gyártónak kell állnia.

A Parlament az uniós járműpark NOx-kibocsátásának további mérséklését és az autók elvi és gyakorlati kibocsátási értékei közti különbség csökkentését kéri a Bizottságtól 2021-ig. A Bizottságnak az autók nem kipufogóból (hanem például gumiabroncsokból vagy elhasznált fékbetétekből) származó kibocsátására és a mezőgazdasági metánkibocsátásra vonatkozó határértékek bevezetését is fontolóra kellene vennie. Ez utóbbi a talajközeli ózon fontos kiinduló vegyülete.

Mezőgazdaság és energia

A képviselők szerint

a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Jelenleg az ammónia, a dinitrogén-oxid és a metán túlzott kibocsátásáért az élelmezési és gazdálkodási rendszereink a felelősek, fogalmaznak a képviselők. Az ammóniakibocsátás 94 és a metánkibocsátás 40 százaléka származik mezőgazdasági tevékenységekből.

A képviselők üdvözlik, hogy már legalább tíz tagállam elkötelezte magát a szén mint energiaforrás kivezetése mellett, és felszólítják a többi tagállamot, hogy 2030-ig ők is tegyenek így.

kép

A jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével – fotó: Shutterstock

Háttér

A rossz levegőminőség rendkívüli módon befolyásolja az egészséget, és annak a terhes nők, a gyermekek és az idősek különösen ki vannak téve. A városokban élő európai polgárok 90 százaléka olyan mértékű légszennyezésnek van kitéve, amelyet az emberi egészségre károsnak tartanak.

A képviselők emlékeztetnek, hogy a jogszabályban előírt uniós kibocsátási határértékek még mindig a WHO által javasolt értékek felett vannak, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint az EU-ban évente több mint 400 000, a légszennyezésnek tulajdonítható korai haláleset történik.

A képviselők megjegyzik, hogy 2018 májusában az Európai Bizottság hat tagállammal szemben indított keresetet a légszennyezés visszaszorításának elmulasztása miatt az Európai Bíróságon. Levegőminőségi határértékek túllépéséért összesen 29 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban húsz tagállammal szemben, és a tagállamok kb. kétharmada nem tartja be a PM10-re és NO2-re vonatkozóan megállapított határértékeket. Egyötödük túllépi a PM2,5-re vonatkozóan megállapított határértéket.