A genetika biztosítja azt az alapanyagot, amely képes magas színvonalon termelni szakszerű takarmányozás és ideális tartási technológia mellett. A jelenlegi tejelő állományunk genetikai szintjének emelésében a tenyésztői munkában a következőkre kell a gazdáknak nagy súlyt fektetni a következő években:

1. Küllemi bírálatok minél szélesebb körben való alkalmazása

A küllemi bírálat azért fontos, mert az állományunk küllemén csak akkor tudunk változtatni, ha azt ismerjük is. A minél jobb utódgenerációk létrehozása csak úgy valósítható meg, ha az anyaállomány kedvezőtlen küllemi tulajdonságain a megfelelő bikákkal javítunk. Ez küllemi bírálat elvégzése nélkül lehetetlen. A küllemi bírálat azért is fontos, mert a küllemi tulajdonságok összefüggésben vannak a „szomatikus sejtszámmal”, az élettartammal.

Legújabb kutatások szerint a tőgymélység, az elülső tőgyfél illesztése, a tőgybimbók helyeződése és a tőgybimbók hossza közvetlenül, a tőgyfüggesztés pedig közvetve befolyásolja a szomatikus sejtszámot. Azoknak a teheneknek, amelyeknél nagyobb, erősen illesztett tőgye van – és tőgybimbói közelebb helyeződnek – alacsonyabb a szomatikus sejtszámuk. Ezek a tehenek jobban ki vannak téve a potenciális fertőzésnek, és emellett a fejés is nehezebb.

A hátulsó tőgyfél magasságának alakulása szintén befolyásolja a szomatikus sejtszámot. Az alacsony tőgymagasságú egyedek szomatikus sejtszáma a legtöbb, ami elősegíti a tejhozam növekedését.

2. Kondícióbírálat minél nagyobb körben

Tenyésztők előtt jól ismert, hogy a kondíciónak az üszők nevelése során nagy jelentősége van. Üszőknél 6 hónapos korban érdemes a kondíciót ellenőrizni, mely alapján következtethetünk arra, hogy növekedésük túl gyors, vagy éppen lassú-e? A tenyésztő a kondíció-bírálattal elérheti, hogy állománya elléstől ellésig ideális kondícióval termeli végig a „laktációt”. Ennek következtében a termelés nem csökken és gazdaságosan termelnek a tehenek.

3. Hasznos élettartam és az életteljesítmény növelése

A szarvasmarha természetes életkorát a tapasztalattal rendelkező állattartók 20–25 évre becsülik. A valóságban ez sokkal magasabb, ahogyan ezt egyes irodalmi forrásokból tudjuk. Olvashatunk 30–35 éves tehenekről is, de ez már „történelemnek" számít. Korábban még nem volt iparszerű tartás, emiatt igen nyugodt életük volt a teheneknek. Napjainkban újból előtérbe kerülnek ezeknek a tulajdonságoknak a vizsgálata, mert világtendencia, hogy rohamosan csökkent, illetve csökken a tehenek átlagos életkora. Szakirodalomból tudjuk, hogy a világ vezetőtejelő Holstein-fríz fajtát tartó országokban évről-évre nő a rekord tejtermelést elért 100.000 kg-os tehenek száma.

4. Selejtezési, kiesési okok csökkentése

Az élettartamot és az életteljesítményt nagyban befolyásolja az, hogy az egyedek mikor esnek ki, illetve mikor kell őket kiselejtezni és milyen okból. A selejtezési okok közül legnagyobb arányban a „meddőség” fordul elő. Napjainkban – vizsgálataink szerint – a meddőség miatti selejtezési százalék – átlagosan 25-40% körül alakul. Fajtánként lényeges eltérések vannak a meddőség miatti selejtezési arányban, amely elérheti a 10% feletti különbséget is. Legnagyobb a különbség a kötött és a kötetlen tartási mód között. Ez abból adódik, hogy a termékenységi mutatók lényegesen jobbak kötetlen tartásnál, ennek megfelelően a meddőség miatti selejtezés is kisebb.

5. Családtenyésztés alkalmazása

A családtenyésztést már régóta alkalmazzák azok a gazdák, akik szívügyüknek tekintik „magas tejhozamú fajták” tartását. A Holstein-fríz állomány esetében nagyon elégedettek a tejhozammal.

L.L.