Mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.

A Dán Meteorológiai Intézet közlése szerint Grönland kedden több mint 8,5 milliárd tonnát és vasárnap óta összesen 18,4 milliárd tonnát veszített felszíni tömegéből. Noha a héten mért jégveszteség nem olyan szélsőséges, mint a jégolvadás szempontjából rekordévnek számító 2019 egy hasonló eseménye, az olvadásban most érintett jégtakaró kiterjedése nagyobb – olvasható a CNN portálján.

Grönlandi jég olvadása globális felmelegedés miatt

A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

"Július 27-én Grönland keleti felének döntő része az északi csücsöktől egészen a déliig zömében olvadt, ami szokatlan" – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem országos hó- és jégadatközpontjának kutatója.

Ahogy az ember okozta éghajlatváltozás hatására a bolygó egyre melegszik, a jégveszteség is felgyorsult. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az 1990-es évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített, ennek jelentős hányadát az északi-sarkvidék, beleértve Grönland területéről.

A szakemberek szerint a Grönland feletti légkör melegedésével a keddihez hasonló szélsőséges olvadások egyre rendszeresebbé fognak válni.

2019-ben nagyjából 532 milliárd tonna grönlandi jég olvadt bele a tengerbe. Abban az évben a forró tavasz és egy júliusi hőhullám nyomán csaknem az egész grönlandi jégtakaró olvadni kezdett, 1,5 milliméterrel növelve a globális tengerszintet.

A kutatók szerint a grönlandi jég olvadása várhatóan 2-10 centiméterrel fogja növelni a globális tengervízszintet a század végére.

Korábbi hírekből tudjuk, hogy a Potsdam Klímakutató Intézet szerint a jégtakaró néhány száz-, vagy legjobb esetben ezer év alatt teljesen elolvadhat, ha ebben az iramban folytatódik az olvadás. A grönlandi jégtakaró teljes olvadása több mint hét méterrel megemelheti a globális tengerszintet. Hatására összeomolhat az atlanti meridionális áramlási rendszer, amely a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek – köztük Európa klímája is viszonylag enyhe legyen.

Ha mindez bekövetkezik, akkor minden eddig alkalmazott és bevált szántóföldi mezőgazdasági termesztési technológia lehetetlenné válhat – vagy legalábbis jelentős átalakításra szorul.