Június második felének hűvös, csapadékos időjárása nem volt kimondottan kedvező a növények fejlődéséhez, valamint az aktuális mezőgazdasági munkákhoz, és már örült az ember, hogy július melegebb időjárást hozott. Sajnos a melegből több jutott nekünk, mint szerettük volna, fokozódó hőség, aszályos időjárás jellemezte a hónap első néhány napját.

A rendkívül meleg időjárás oka a meteorológusok előtt nagyon jól ismert jelenség volt. Egy magasnyomású légköri képződmény, un. „anticiklon” alakult ki az európai kontinens középső része felett (a térképen „M” betűvel jelöltük a központi magokat), emiatt az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok (középpontjuk „A” betűvel jelölve) és frontjaik nem tudták elérni szárazföldünk belső területeit, tehát a szokásosnál szárazabbra fordult környezetünk időjárása. Az ilyen légköri helyzetet hívják a meteorológiában „blocking”-nak. További súlyosbító tényezőként a magasabb légrétegekben Afrika felől igen meleg levegőt szállítottak fölénk azok a futóáramlások, melyek éppen az előbb említett anticiklon körül alakultak ki (1. ábra).

Anticiklont kialakító futóáramlás

1. ábra: A kontinens középső vidékei felett kialakuló anticiklont - a görög ABC „omega” betűjéhez hasonló alakban körülölelő futóáramlás

A futóáramlások speciális formája miatt a blocking helyzetnek ezen típusát hívjuk „omega-blokking”-nak. (Megkülönböztetünk még „Rex” típusú, „tűzgyűrű”, „kettéhasadó”, illetve „leszakadó” típusú blocking helyzetet.) A július elején tapasztalható igen meleg, száraz időjárást eredményező helyzet kialakulásáért tehát egyértelműen ez az omega-blokking volt a felelős. Nem tart azonban már sokáig ez a hőmérsékleti rekordokat termelő időjárás, ugyanis egy ilyen blokkoló anticiklon élettartama 5-7 nap szokott lenni. Így lesz ez most is, hisz az anticiklon már leépülőben van, rövidesen, a hét közepén megnyílik az út a kontinens belseje felé a nyugat felől érkező hidegfrontok előtt.

Környezetünkben is szeszélyesen alakult az időjárás, hisz Nyugat-Európából naponta érkeztek jelentések a rendkívüli hőségről, több országban is évszázados hőmérsékleti rekordok dőltek meg, vagy nagyon megközelítette azokat a napi legmagasabb hőmérséklet. A hőség különösen kontinensünk nyugati részén tombolt, Spanyolországban, Franciaországban és még Németországban is mértek 40 fok feletti, illetve ahhoz közeli napi csúcshőmérsékletet. A kontinens keleti vidékein nem alakult ki hőség és aszály, hisz az anticiklon keleti oldalán észak felől hűvösebb, időnként nedves levegő érte el Kelet-, Délkelet-Európa vidékét, a csúcshőmérséklet arrafelé 30 fok közelében alakult és eső is öntözte a földeket. Nálunk talán csak szerdán érhet el 40 fok közeli értéket majd a délutáni hőmérséklet, de a napok óta tartó forróság valószínűleg már kisebb-nagyobb kárt okozott a vetésekben. Az effektív hőösszeg számítások alapján az ország nagy részén most járhatunk a kukorica virágzás dandárjában, így ez a hőség időszak pont rosszkor érkezett a kukoricatermelőknek, ugyanis a pollenszórást és a megtermékenyülést jelentősen akadályozza a növényeket károsító 30 fok feletti hőmérséklet. A pontos veszteséget majd csak a következő hetekben tudjuk becsülni, hisz a virágzási időszak nagy mértékben függ a hibrid fajtájától, a vetési időtől, és a növekedés intenzitásától.

Mire számíthatunk a következő években?

A meteorológiai mérések hosszú idősorát elemezve azt láthatjuk, hogy az elmúlt 100 évben a hőségnapok (napi csúcshőmérséklet 30 fok felett) száma emelkedő tendenciát mutat (2. ábra).

A hőhullámos napok száma

2. ábra: A hőhullámos napok évenkénti száma ugyan ingadozik, de hosszabb időszakot vizsgálva a hőségnapok száma emelkedő tendenciát mutat. Különösen érintett területek vannak a Duna medencéjének Alföldi szakaszán, illetve az Alföld délkeleti részén (Békés és Csongrád megye). Forrás: OMSZ

A jelenlegi tudásunkat ötvöző klíma modellek is melegedő tendenciát jeleznek előre a következő 20-50-100 évben, vagyis a helyzet javulása hosszútávon sem várható. Az előrejelzések alapján a globális klímaváltozás eredményeképpen itt a Kárpát-medencében nagy valószínűséggel az évi átlaghőmérséklet 2-4 fokos emelkedésére és valószínűleg az éves csapadék mennyiségének kismértékű emelkedésére számíthatunk (50-100 éves távlatban). Még a jelenleginél is szeszélyesebbé válik időjárásunk, nyáron szaporodik majd a hőségnapokkal sújtott időszakok száma (de az időszakok hossza valószínűleg nem növekszik), enyhébbek lesznek a telek, emiatt az áttelelő kártevők száma is emelkedhet. A hőmérséklet emelkedésének lesz pozitív hatása is, hisz növekszik a tenyészidőszak hossza, így olyan növények termesztése is lehetővé válik, amelyeket eddig magas hőigényük miatt nem termeszthettünk hazánkban. A csapadék mennyisége (történeti kutatások alapján becsülhetően) kismértékben növekszik majd a következő évtizedekben, de a csapadék éves eloszlása okozza majd a nagyobb problémákat. Télen hullhat több csapadék, s a mainál melegebb időjárás miatt nyáron hosszabb aszályos periódusokra készülhetünk. Az aszály erősödése elsivatagosodást okozhat az ország bizonyos részein.

Mit tehetünk a klímaváltozás káros hatásai ellen?

A klímaváltozást megállítani nem tudjuk, de kellemetlen hatásait korszerű agrártechnológiai eszközök alkalmazásával csökkenthetjük, mérsékelhetjük. Egyre nagyobb jelentőségű lesz az öntözhető területek nagyságának növelése, illetve a meglévő talajnedvesség megtartása. Megfelelő, aszály és hőségtűrő hibridek vetésével csökkenthetjük a szeszélyesebbé váló időjárás károkozó hatását. És végül, de nem utolsó sorban támaszkodnunk kell a hosszabb távon is egyre pontosabb meteorológiai előrejelzésekre is a termelés biztonságosabbá tétele érdekében.