Az utób­bi két év csa­pa­dék­ada­tai­nak tük­ré­ben úgy tű­nik, mint­ha át­ren­de­ző­dés kez­dőd­ne az Eu­ró­pai áram­lá­si rend­sze­rek­ben. A 2004-es év 100-150 mm-es csa­pa­dék­több­le­te után a 2005-ös év 50-80 mm ég­haj­la­ti víz­több­let­tel zá­rult (a sok­éves csa­pa­dék­át­lag­nál ennyi­vel hul­lott na­gyobb mennyi­ség). A 90-es évek ele­jén úgy tűnt, hogy a me­di­ter­rán nya­rak (forró és szá­raz) ve­szik át az ural­mat a Kár­pát me­den­cé­ben is. Ezért so­kan úgy gon­dol­ták, - vall­juk be nem min­den alap nél­kül - hogy ha­zánk­ban nyá­ron szá­mít­ha­tunk a leg­ke­ve­sebb csa­pa­dék­ra. Tu­laj­don­kép­pen en­nek ép­pen az el­len­ke­ző­je tör­tént. A nyár sok­éves át­la­gos csa­pa­dék­össze­ge 200 mm kö­rü­li, míg té­len át­la­go­san 100 mm csa­pa­dék­kal szá­mol­ha­tunk.

A va­ló­ság­hoz azon­ban hoz­zá tar­to­zik, hogy a nyá­ri esők, az őszi té­li idő­szak­ra jel­lem­ző­höz ké­pest, rit­káb­ban, de an­nál kia­dó­sabb mennyi­ség­ben for­dul­nak elő. Mér­tek már Ma­gyaror­szá­gon egyet­len nap le­for­gá­sa alatt 260 mm-nyi csa­pa­dé­kot, de ar­ra is volt már pél­da, hogy egy tel­jes év alatt 234 mm volt az „égi ál­dás” mennyi­sé­ge. Ter­mé­sze­te­sen a medárdi jú­nius 8-ához nem sza­bad ra­gasz­kod­ni, hi­szen ez a nyár ele­ji na­gyobb csa­pa­dé­kos­ság, össze­tett lég­kör­fi­zi­kai fo­lya­ma­tok ered­mé­nye, mely akár már má­jus vé­gén is je­lent­kez­het (1965, 1975), de kez­de­te el­hú­zód­hat akár jú­nius vé­géig is (1968, 1978). A negy­ven nap min­den­kép­pen túl­zás­nak te­kint­he­tő, hi­szen ha­zánk­ban so­ha­sem for­dult elő ilyen tar­tós csa­pa­dék­hul­lás, még a rend­kí­vül csa­pa­dé­kos, 1965-ös év­ben is, 10 na­pig tar­tott az eső­zés. (Fel­te­he­tő­leg a bib­liai özön­víz 40 nap­ja ad­ta az ih­le­tet a sza­bály megal­ko­tá­sá­ra).

A mé­ré­si ada­tok alap­ján az ál­la­pít­ha­tó meg, hogy nem a csa­pa­dék­hul­lás elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­sá­ga nö­vek­szik meg, sőt ha ek­kor elő­for­dul csa­pa­dék, az azt kö­ve­tő 40 nap­ban, mintegy 3%-kal csök­ken az eső elő­for­du­lás va­ló­szí­nű­sé­ge azon ese­tek­hez ké­pest, ami­kor Me­dárd nap kör­nyé­kén nem esik az eső. A csa­pa­dék mennyi­sé­ge te­kin­te­té­ben vi­szont az fi­gyel­he­tő meg, hogy ami­kor „esőt hoz” Me­dárd, ak­kor a sok­évi át­lag­nál mintegy 30%-kal több lesz a Me­dár­dot kö­ve­tő 40 nap csa­pa­dé­ka, ha vi­szont ek­kor nem for­dul elő eső, ak­kor a kö­vet­ke­ző 40 nap csa­pa­dé­ka kb. 20%-kal a sok­éves át­lag alatt ma­rad. A Me­dárd na­pi csa­pa­dék­hul­lás va­ló­szí­nű­sé­ge egyéb­ként nem kiemel­ke­dő (43%). Jú­nius hó­nap­ban sok­kal gyak­rab­ban szá­mít­ha­tunk eső­re Ró­bert nap­ján (jú­nius 7-én) (56%) vagy Bul­csú nap­ján (jú­nius 4-én) (51%).

A Me­dárd na­pi nép­hit te­hát rész­ben megala­po­zott, bár nem sza­bad ki­zá­ró­lag ar­ra az egy nap­ra ér­tel­mez­ni. Amennyi­ben meg­je­le­nik ha­zánk idő­já­rá­sá­ban jú­nius ele­jén ez a csa­pa­dé­kos jel­leg, nagy va­ló­szí­nű­ség­gel csa­pa­dé­ko­sabb lesz a nyár el­ső fe­le. Amennyi­ben nem nö­vek­szik a csa­pa­dék­haj­lam jú­nius ele­jén, mint 1993-ban és 1994-ben, ak­kor na­gyobb va­ló­szí­nű­ség­gel szá­ra­zabb nyár­ra szá­mít­ha­tunk. Ter­mé­sze­te­sen er­re is ta­lál­ha­tunk el­len­pél­dát, hi­szen 1992-ben a Me­dárd nap­ján pon­to­san je­lent­ke­ző esős pe­rió­dus­ra az év­ti­zed leg­szá­ra­zabb nya­ra kö­vet­ke­zett.

A csa­pa­dék nem­csak a jel­le­gé­ből, elő­for­du­lá­sá­ból, mennyi­sé­gé­ből adó­dóan az egyik leg­szél­ső­sé­ge­sebb me­teo­ro­ló­giai ele­münk, de ha­tá­sá­nak megíté­lé­sé­ben is je­len­tős kü­lönb­sé­gek adód­hat­nak. Leg­több­ször ha­vi vagy évi össze­gét ha­tá­roz­zuk meg, és en­nek nagy­sá­ga alap­ján ítél­jük meg, hogy az adott hó­nap vagy év szá­raz­nak bi­zo­nyult-e, vagy csa­pa­dé­kos­nak te­kint­he­tő, ami sok­szor meg­le­he­tő­sen pon­tat­lan in­for­má­ciót je­lent a fel­hasz­ná­lók szá­má­ra. Amennyi­ben a hó­nap so­rán 2-3 nap alatt hul­lott le 50-60 mm-nyi csa­pa­dék - elér­ve ez­zel a sok­éves át­la­got -, et­től füg­get­le­nül még a hó­nap so­rán aszály­kár is fel­lép­het akár. Ugyanak­kor, ha ez az 50-60 mm-nyi eső, min­den har­ma­dik na­pon, 5-6 mm-es adag­ban hul­lott, ak­kor a nö­vé­nyek fej­lő­dé­se,- ab­ban az eset­ben ha a hő­mér­sék­let nem ext­rém ma­gas- csak­nem za­var­ta­lan le­het a mi ég­haj­la­ti kö­rül­mé­nyeink kö­zött.

A hosszú tá­vú elő­re­jel­zé­sek szem­pont­já­ból rend­kí­vül fon­tos az, hogy az idő­já­rá­si fo­lya­ma­tok egy­más­ra kö­vet­ke­zé­si rend­je mi­ként ala­kul. Ned­ves ta­vasz után mi­lyen va­ló­szí­nű­ség­gel szá­mít­ha­tunk ned­ves vagy szá­raz nyár­ra. Ki­je­lent­het­jük-e, hogy a kiegyen­lí­tő­dés irá­nyá­ba va­ló tö­rek­vés fe­lül­múl­ja a po­zi­tív vissza­csa­to­lá­sok­ból szár­ma­zó erő­tel­jes ki­len­gé­se­ket. A ren­del­ke­zés­re ál­ló 125 éves me­teo­ro­ló­gia mé­ré­si adat­so­rok bir­to­ká­ban ki­je­lent­het­jük, hogy át­la­gon felül csa­pa­dé­kos ta­vaszt 26%-os va­ló­szí­nű­ség­gel kö­vet ned­ves nyár, míg a csa­pa­dék­ban sze­gény nyár elő­for­du­lá­si va­ló­szí­nű­sé­ge 22%? A sta­tisz­ti­kai vizs­gá­la­tok sze­rint az idei nyár el­ső fe­le csa­pa­dé­ko­sabb­nak ígér­ke­zik, amit a jú­nius ele­jén kiala­kult eu­ró­pai áram­lá­si rend­szer jól alá is tá­masz­tott. Ez az idő­já­rá­si hely­zet­kép ter­mé­sze­te­sen nem zár­ja ki azt, hogy a nyár má­so­dik fe­le, vagy a nyár vé­ge akár szá­raz és forró is le­het.

Dr. La­ka­tos Lász­ló egye­te­mi do­cens, DE ATC MTK Erőforrásgazdálkodási Tan­szék