A meleg június és még melegebb július után az utolsó nyári hónap összességében az átlagosnál kissé hűvösebb volt. A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 1 C-foknál kisebb mértékben maradt a sokévi átlag alatt, ennél nagyobb negatív eltérések csak északon, északkeleten fordultak elő.


A hónap első hetének mérsékelten meleg időjárását 7-e után a nyár utolsó hőhulláma követte, melynek a 17-ére átvonuló, sokfelé 10 fokot meghaladó, erős lehűlést okozó hidegfront vetett véget. Utána már csak rövid időre emelkedett 22-e körül átlag fölé a hőmérséklet, a nyár utolsó hetét ősziesen hűvös idő jellemezte, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

időjárás

Az augusztusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2021-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása

A hőhullám csúcspontján, a hónap közepén országos kánikula volt, a legmelegebb napokon, 15, 16-án sokfelé – főként a középső és déli területeken - 35 C-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a délkeleti határ mentén néhol a 38 C-fokot is meghaladta, mint a térképen is látható.

időjárás

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2021. augusztus 16-án – forrás: OMSZ

A hónap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet – az augusztus 16-án, Mezőkovácsházán regisztrált 38,6 fok – kevesebb mint 2 fokkal marad el az ahhoz a naphoz tartozó hőmérsékleti rekordtól (40,2 C-fok, amit 1952-ben mértek Nyíregyházán). Mivel a hőség nem volt hosszan tartó, a növények többségének fejlődését nem akadályozta hőstressz.

Augusztus második felében a tartós kánikula már sehol sem tért vissza, egymást követték a hidegfrontok, az utolsó héten jelentősen lehűlt a levegő. A változás mértékét mutatja, hogy

mintegy 10 nap alatt a melegrekordok közeléből a hidegrekordok közelébe kerültünk.

A leghidegebb hajnalon, 26-án nagy területen 10 C-fok alá, az Északi-középhegység és a Duna–Tisza köze mélyebben fekvő részein 5 C-fok alá csökkent a hőmérséklet.

időjárás

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2021. augusztus 26-án – forrás: OMSZ

A Pest megyei Kakucson 3,6 fokig hűlt a levegő, ami alig több mint 2 C-fokkal haladja meg az ehhez a naphoz tartozó legalacsonyabb értéket, az 1980-ban Nagykanizsán mért 1,5 C-fokot.

A csapadékviszonyok – az előző hónapokhoz hasonlóan – augusztusban is igen ellentmondásosan alakultak. A hónap első felében országos területi átlagban ugyan az átlaghoz közeli mennyiség esett, ez azonban szélsőséges területi eloszlást takar. Míg a nyugati és déli megyékben alig volt csapadék, addig az északkeleti területeken az átlagosnál lényegesen többet regisztráltak.

Augusztus további részében sem volt tartós országos eső. Az átvonuló frontok hatására ugyan többfelé és több alkalommal is előfordult eső, zápor, zivatar, az aszállyal sújtott déli területeken is mérséklődött a szárazság, de a havi csapadékösszeg területi átlaga a sokévi átlag alatt maradt, ahogy a mellékelt grafikonon is látható.

időjárás

Az augusztusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2021-ben

Mint az a nyári hónapokra jellemző, a csapadék túlnyomó része nem csendes eső, hanem záporok, zivatarok formájában esett, ami rendkívül szeszélyes területi változatosságot eredményezett. Kisebb régiókon belül is nagy különbségek adódtak a havi csapadék mennyiségében. Szembetűnően mutatkozott meg ez a jelenség az idén többek között a Kisalföldön: míg az északnyugati területeken 100 mm-t meghaladó mennyiség esett a hónap folyamán, addig pl. Győr környékén 40 mm-nél is kevesebbet regisztráltak.

Ahogy a mellékelt térkép is mutatja, főleg az Északi-középhegység térségében és a Duna–Tisza köze északi részein esett nagy területen átlagosnál több csapadék, míg az ország nagyobb része szárazabb volt annál.

időjárás

A 2021. augusztus 29-e előtti 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokévi átlagtól – forrás: OMSZ

Természetesen ez a hónap sem telt el felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel kísért heves zivatarok nélkül, ezek csak kisebb körzetekben okoztak károkat, a szárazság rontotta nagyobb területen a terméskilátásokat.

A talaj nedvességviszonyai jól tükrözték a csapadékbevételben mutatkozó óriási különbségeket. Az első hetekben az Északi-középhegység környezetében, Fejér megyében és az Alpokalján meglehetősen magas volt a nedvességtartalom a felső talajrétegekben, az ország déli felén azonban nagy területen 30% alatt volt a növények számára hozzáférhető nedvesség aránya a felső 20 cm-es rétegben, a legszárazabb tájakon – a Tiszántúl déli részein – még a 30%-ot sem érte el, amint az alábbi térképen is láthatjuk.

A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma augusztus közepén – forrás: OMSZ

A kapások az Alföld nagy részén megsínylették a szárazságot, sárguló kukoricaállományokkal is találkozni lehetett – főként a déli, délkeleti megyékben. A hónap második felében ezek a déli tájak is kaptak esőt, ott is növekedett a talajnedvesség, augusztus végére a mellékelt térkép tanúsága szerint az ország nagy részén 50% fölé emelkedett a nedvességtartalom a felső 20 cm-es rétegben.

időjárás

A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma augusztus vége felé – forrás: OMSZ

Bár nem egy esetben már későn jött az eső, a talajnedvesség növekedése mindenképpen örömteli, nem utolsósorban a közeledő őszi vetések szempontjából is.

Indexkép: Tóth Miklós/Agroinform.hu