Mindezt Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője mondta, akit a PREGA Konferencia és Kiállításon kérdeztünk. Köszöntő beszédében elengedhetetlennek nevezte a mezőgazdasági technikai háttér modernizálását.
Évek óta támogatóként is odaállnak a precíziós gazdálkodást szolgáló ügyek, így a PREGA-konferenciák mellé is. Szívügyük?
Aki a mezőgazdasággal foglalkozik, és egy kicsit is ért hozzá, az pontosan tudja, hogy a gépfejlesztés egyre inkább az elektronikán alapul. A mechanikus részét szinte már nem is lehet sokkal precízebbé tenni. Az irány a digitalizáció, elsősorban az elektronikus vezérléseket igyekeznek tökéletesíteni. A mezőgazdasági gépesítési szakma a mostani PREGA Konferencia és Kiállításon is megmutatta az ezzel kapcsolatos elektronikai fejlesztéseket a kis robotgépektől kezdve a szakaszvezérelt munkagépeken át a hozamtérképezésig. Ezek már 15 éve működnek a világban, és mind fontosabbá válnak idehaza is, hiszen egyre több gazdálkodóban fogalmazódik meg az igény a precízebb gazdálkodásra, végső soron a hatékonyság növelésére, a profittermelésre.
Hogyan látszik ez az igény a gépforgalmazás tükrén keresztül? Milyen változásokat mutat?
A tavalyi év jelentős mezőgazdasági gépforgalmat generált, nagyobbat, mint a korábbiak. Ez abból adódik, hogy kedvezőbbek voltak a gazdasági feltételek. Magyarán: jobb volt az agrárium jövedelmezősége, ezért több gépet vásároltak az emberek.
Az egyértelműen látszik, hogy
a gazdálkodók egyre nagyobb traktorokat vesznek – 150-160 LE felettieket –, ezekben szinte alapfelszereltségnek tekintik az automata kormányzást,
ami tulajdonképpen a precíziós gazdálkodás előszobája. A kombájnokba is igényelik a megfelelő elektronikát és a párhuzamos vezetést. Egyre többen kérik a hozamtérképezést is, ami nélkül nem is nagyon lehet elindulni a precíziós gazdálkodásban. Még egyáltalán nem biztos, hogy bele is kezdenek a precíziós gazdálkodásba, de azt már eldöntötték, hogy gyűjtik az adatokat a területükről. Azért, hogyha pár év múlva majd belevágnak, akkor már legyenek adataik a döntéseikhez. Hogy például milyen vetésforgóba milyen növényt tegyenek, milyen tőszámmal, hová, milyen műtrágyaadagot szórjanak ki, milyen permetezési terveket készítsenek stb.
Harsányi Zsolt: "Már sok olyan gazdálkodó van, aki még nem kezdett bele a precíziós gazdálkodásba, de már gyűjti az adatokat a területéről." – fotó: Agroinform.hu
Hogyan tudja segíteni ezt a folyamatot az AXIÁL?
Több mint negyven kolléga dolgozik az AXIÁL-nál csak azért, hogy a precíziós gazdálkodást támogassa. Saját hálózatunk is van, amely korrekciós jeleket ad a mezőgazdasági vállalkozóknak. Ez kommunikációra alkalmas csatorna is, az adatok egy része bekerül a központi számítógépünkbe, láthatjuk, hogy partnereink tulajdonképpen hol tartanak, merre dolgoztak, mit csináltak. Ennek révén is egyre inkább kommunikatív módon tudunk együttműködni a gazdálkodókkal.
A gépkínálatunkban pedig a precíziós gazdálkodással kapcsolatban minden megtalálható, ami a világban jelenleg elérhető, és már gazdaságosan működtethető.
A kínálatoldal tehát megvan. És a keresletoldal?
Megvan az igény rá, és vásárolnak is belőle. Azt persze nem mondom, hogy mindenki rögtön belecsap, és az összes precíziós gazdálkodási elemet egyszerre akarja használni. Ezt nem is kívánjuk. Azt szeretnénk, ha elindulnának az automata kormányzással, majd folyamatosan, lépésről lépésre mennének előre. Azért, hogy megtanulják az egyes elemeket, és három-öt éves távlatban alakítanák ki saját maguk, lépésről lépésre a megfelelő precíziós gazdálkodási műveletsort.
Tehát az első lépés az automata kormányzás, az után milyen lépéssort javasol?
Ahhoz, hogy valaki precíziósan gazdálkodjon, szüksége van hozamérképre. Kellenek talajmintavételi és műholdfelvételi adatok is, hogy lássák, az adott terepen hol milyen műtrágyára, permetszerre stb. van szüksége a növényzetnek, és milyen mennyiségben.
Például azzal lehet továbbmenni, hogy olyan vetőgépet vagy műtrágyaszórót alkalmaz, amely megfelelően szabályozható, és a hozamtérkép alapján képes differenciáltan kijuttatni. Van, aki inkább a tőszámot szeretné szabályozni, azt akarja, hogy a tábla egyes részeire mondjuk 60 ezer szem kukorica kerüljön ki hektáranként, a többire meg 80 ezer. Tehát vásárláskor mindig olyan gépet ajánlatos választani, hogy egy-kettő-három év múlva, amikor megérlelődik az elhatározása a precíziós gazdálkodásra, és már tudja pontosan, mit és hogyan szeretne vetni, vagy miként, hová milyen adagban kijuttatni mondjuk a műtrágyát, akkor ezek a gépek alkalmasak legyenek erre.
A gépek mellé szaktanácsot is adnak?
Mindenképpen! E nélkül nem is megy a dolog. Nem úgy van, hogy bedugunk egy CD-t, és már indulhatunk is. Ezt igenis meg kell tanulni, és kitartás kell hozzá. Azt tanácsoljuk, hogy a precíziós technika bevezetésére minden cégnél
legyen egy elhivatott személy, aki figyelemmel kíséri a fejlődési folyamatot, összegyűjti az ezzel kapcsolatos tudást,
és nemcsak a gépekhez, az elektronikához, a számítógépekhez ért, hanem a mezőgazdasághoz is.
Mindehhez hozzá kell tennem azt is, akárhol is járunk a világban a különböző kiállításokon, mindenhol elmondják: a mezőgépiparnak az a célja, hogy minél kevesebb emberrel dolgozzunk, minél kevesebb emberi beavatkozásra legyen szükség. Bár ez így is van, de az is biztos, hogy
az egész rendszerben azért a végén a legfontosabb az ember,
hiszen neki kell karbantartania a precíziós gazdálkodás eszközeit, és neki kell megmondania azt is, hogy miből mennyit.
A „megmondókból” hogyan áll az ágazat?
Az gondolom – most is beszéltünk erről Fazekas Sándor miniszter úrral –, hogy növelni kell a beiskolázást a szakközépiskolákba és az egyetemekre, tehát emelni kell a mezőgépészek és az agronómusok számát egyaránt. Ezért dolgozunk a „Legyél te is mezőgépész” programban is, hogy minél több fiatal kerüljön be a szakmába, ha már ott van, szeresse meg és maradjon benne. Nekünk pedig meg kell tanítanunk őket!
Ezért is tanácsoltam már több alkalommal a miniszter úrnak, hogy ki kellene alakítani egy programot az érintett szakiskolákra, amelynek révén megfelelő minőségű traktort, kombájnt, egy-két munkagépet lehetne biztosítani a korszerű technológiából. Ez kevesebb mint 50 tanintézményt jelentene.
„Már többször kezdeményeztem a miniszter úrnál egy olyan szakiskolai program kialakítását, amelynek része az is, hogy ezekbe az iskolákba biztosítunk néhány gépet is a korszerű technológiákból. – fotó: Agroinform.hu
Hol tart a javaslata?
Folyamatosan szó van róla. Azt gondolom, hogy előbb-utóbb azért erre is lesz pénz. Mert aki faekén tanul meg szántani, az nem biztos, hogy kezelni tudja a legújabb gépeket. Természetesen
nemcsak megfelelő technika kell az iskolákban, hanem megfelelő oktatóbázis is, amely meg is van fizetve.
A „Legyél te is mezőgépész” program hogyan teljesít?
A programnak már megvan az eredménye: duplaannyi a beiskolázottak száma, mint korábban. De nemcsak az a lényeg, hogy bekerüljön a diák az iskolába, hanem hogy el is végezze, utána pedig maradjon a szakmában. Kedvcsinálónak rendezzük – már hagyománynak számít – a középiskolások mezőgépészversenyét is.
Egy 2016-os interjúnkban arról beszélt, hogy a támogatáspolitika mennyire megnehezíti a gépforgalmazás menetét. Mert nem a vásárlói igény vezéreli. Ebben történt-e változás?
Nem igazán. Ha a mezőgazdasági gépekre támogatás van, akkor az valamilyen mértékben mindig befolyásolja a gazdálkodót abban, hogy mikor és mit vegyen. Probléma még a pályázatelbírálás. Most is van olyan pályázat, amelynek másfél éve zárult a beadási határideje, és még mindig nincs döntés, így a gazdák nem tudják, kapnak-e kertészeti, vagy ÁTK-támogatást, belefoghatnak-e a megvalósításba.
Mit vár az AXIÁL Kft. 2018-tól?
A szándék megvan a gépvásárlásra. Optimista vagyok, számításaink szerint legalább 5-10 százalékkal meghaladjuk a tavalyi nagyon jó forgalmunkat is.
